Válas György tudományos és mûszaki hírei
Történelem, régészet, antropológia

Barlangfestõk: az elsõ szimbolikusok vagy az utolsó primitívek?

 

Vita tört ki arról, hogy a kõkorszaki barlangfestmények festõi az elvont gondolkodás kezdetét jelzik-e, vagy az elvonatkoztatást nélkülözõ gondolkodás utolsó szakaszát. A régészek korábban egyértelmûen az elõbbi álláspontot képviselték. A mostani vitát sem régész kezdeményezte, hanem egy pszichológus.

Nicholas Humphrey New York-i pszichológus megdöbbentõ rokonságot fedezett fel egy autista kislány rajzai és a franciaországi Chauvet és Lascaux barlangok 31 000 éves festményei között. A kislány már hároméves korában olyan lovakat, teheneket és elefántokat rajzolt, amilyenek a kõkorszaki barlangfestményekre jellemzõk, rajzai éppoly realisztikusak és lendületes mozgást kifejezõk voltak, mint a barlangi rajzok, ugyanúgy ábrázolták a perspektívát, ugyanúgy kontúrokkal rajzolt, ugyanolyan szabadon rajzolta egymásra az állatokat, ahogy a barlangrajzokon látjuk õket. A Nadia nevû autista kislány gondolkodásából ekkor még teljesen hiányzott az elvonatkoztatás képessége, számára az egyszerû szék és a karosszék két különbözõ tárgy volt. Fogalmak helyett egyedi formákban gondolkodott. Hatéves koráig rajzkészsége még fejlõdött, azután kezdett visszafejlõdni. Tizenkét éves korára, mire kialakultak benne a koncepcionális gondolkodás alapjai, rajzkészsége elveszett.

Humphrey úgy gondolja, hogy valami hasonló játszódott le a kõkorszaki ember fejlõdésében is. 31 000 évvel ezelõttõl a barlangi festészet 15 000 évvel ezelõtti fénykoráig az ember már és még egyedi tárgyakban, lényekben gondolkodott, 11 000 évvel ezelõttre, az utolsó eljegesedés utáni olvadás idejére azután annyira kifejlõdött a beszélt nyelv, hogy kialakulhatott az elvonatkoztatás, az általánosítás képessége, ezzel a barlangi festészet kiveszett. Vagyis szerinte a barlangi festészet nem az elvont gondolkodás kezdeti szakaszát jelzi, mint a régészek vallják, hanem éppen az elvonatkoztatás képessége nélküli lét utolsó korszakát. A festészet elvesztésével kellett fizetnünk a költészet megjelenéséért.

Humphrey hipotézise annyira mellbevágó, hogy a közreadó Cambridge Archaeological Journal a cikket bíráló kritikákat a cikkel együtt érezte szükségesnek megjelentetni. Az egyik kritikus, egy régész azt hozza föl a cikk ellen, hogy a beszélt nyelv már több mint 100 000 éve el kellett kezdjen fejlõdni, és elvonatkoztatás nélkül nem jöhettek volna létre a kõkorszaki mûvészetben gyakori összetett geometriai formák és más absztrakt ábrázolások. Másik kritikusa, egy pszichológus abban ugyan egyetért Humphreyval, hogy a barlangi mûvészet nem értelmezhetõ annak a bizonyítékaként, hogy a barlangi mûvészek agya úgy mûködött már, mint a miénk, de kételkedik abban, hogy százezer éveket élhetett az ember anélkül, hogy meg tudta volna beszélni, hogy merre van az élelem. Hozzáteszi, hogy sok kisgyermek nélkülözi a beszélt nyelvet, de közülük csak nagyon kevés mutat olyan rajzkészséget, mint Nadia.

(A szerkesztõ is kételkedik abban, hogy egy autista kisgyermek megfigyelésébõl ilyen messze menõ következtetéseket lehetne levonni, hiszen az autistákra nem az elmaradott fejlõdés jellemzõ, mint a debilekre, hanem az egyenlõtlen fejlõdés. Az autista gyermek sok mindent nem tud megtanulni vagy nehezen tanul meg, ami a normális gyermeknek semmi nehézséget nem okoz, ugyanakkor bizonyos meghatározott szûk irányokban egészen kivételes képességeket tanúsíthat.)

1999. január 13.

New Scientist, 1998.12.12,
http://www.newscientist.com/ns/981212/newsstory5.html


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza a Történelem, régészet, antropológia híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa