2005. évi 32. számában, A tudomány eredményei elsõ kézbõl rovatában egy Caltech-publikációra hivatkozva cikket közöl az Élet és Tudomány a Plútón messze túl most felfedezett 2003-UB313 ideiglenes jelû égitestrõl, amely hozzávetõleges becslés szerint másfélszer akkora átmérõjû, mint a Plútó. A cikkben a szerzõ (és a rovatszerkesztõ) habozás nélkül kijelenti: az új égitest a Naprendszer tizedik bolygója. Ez az, amit nem vártam volna egy önmagát tudományos ismeretterjesztõ fórumnak valló sajtóterméktõl. Ez a kategorikus besorolás a bulvársajtó színvonala.
A csillagászatban már sok éve vita folyik arról, hogy bolygónak tekinthetjük-e a Plútót. A Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalos álláspontja még az, hogy a hagyományok alapján tekintsük bolygónak, de hosszú ideje nagyon erõs az ezzel szembeszálló álláspont is.
A Neptunusz pályája táján (a Neptunusz pályáját már kissé átfedve) olyan övezet kezdõdik a Naprendszerben, amelyet kisebb-nagyobb égitestek óriási tömege tölt ki, hasonlóan a Mars és Jupiter közötti fõ kisbolygóövhöz, de attól annyiban eltérve, hogy a valódi kisbolygóknál sokkal nagyobb testek is elõfordulnak benne. Ezt az övezetet Kuiper-övnek nevezzük, a benne keringõ égitesteket pedig Kuiper-objektumoknak. A Plútó számos dologban különbözik a Naprendszer nyolc bolygójától, és számos dologban hasonlít a Kuiper-objektumokhoz. A pályája sokkal nagyobb szöget zár be a Naprendszer fõsíkjával, mint a nyolc bolygóé, és sokkal elnyúltabb, nagyobb excentricitású, mint azoké, olyannyira, hogy pályája egy részén a Neptunusz pályáján belülre kerül. (Legutóbb 1999. február 11-én zárult le egy mintegy húszéves ilyen idõszak.) Emellett a holdja, a nem vele keletkezett, hanem utólag befogott Charon olyan nagy a Plútóhoz képest, hogy nem annyira bolygó-hold kapcsolatról, hanem inkább a kisbolygóknál szokásos kettõs rendszerrõl beszélhetünk az esetükben. (Egy hold befogása az impulzusmegmaradás törvénye értelmében kettõs rendszerben nem lehetséges. Ez csak hármas vagy többes rendszerben történhet meg. Legalább egy harmadik égitest kell hozzá, amely elviszi a felesleges impulzust. A távoli Plútó esetében csekély a valószínûsége, hogy ez a harmadik égitest a Nap vagy a Jupiter legyen, viszont a Kuiper-öv égitestekben gazdag volta bõséges lehetõséget kínál erre.)
Ezek a szempontok késztetik a csillagászok számottevõ részét arra, hogy a Plútót ne a bolygókhoz, hanem a Kuiper-objektumokhoz sorolják. Most, hogy a Plútón túl újabb olyan égitestet találtak, amely a Plútónál még nagyobb is, viszont a pályája excentricitása és dõlésszöge is meghaladja a Plútóét, a kételkedõk újabb érvhez jutottak. Erõs a nyomás, hogy a most még csak ideiglenesen regisztrált új égitestet hivatalosan ne a bolygókhoz, hanem a Kuiper-objektumokhoz sorolják, és hogy vele együtt most már a Plútót is hivatalosan sorolják át. Ezt a nyomást erõsíti az a gyanú, hogy ezután esetleg sorozatban bukkannak majd rá az erre kiélezett vizsgálatokban az újabb és újabb nagyméretû Kuiper-objektumokra. Az átsorolás nélkül ugyanis rövidesen vagy kezelhetetlenül megnõne a bolygónak tekintett, de a többi bolygótól tulajdonságaikban élesen különbözõ égitestek száma, vagy teljesen indokolhatatlanul, logikátlanul kakukkfiókaként kéne kezelnünk a Plútót, amely így nem azokhoz az égitestekhez tartozna, amelyekhez hasonlít.
Ezeknek a kételyeknek az ismertetése nélkül, fenntartások nélkül tizedik bolygót emlegetni nem tudományos álláspont.
2005. augusztus 14.
Válas György
Lásd: Élet és Tudomány, LX. évfolyam 32. szám, 2005. augusztus 12., 995. old.
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |