1997. június 14-én ünnepélyesen felavatták Areciboban a felújított rádió- és radartávcsövet. Igaz, a „finombeállítás” még csak ezután kezdõdött. Idézõjelbe kell tennünk ezt a „finombeállítás” szót, hiszen ebbe beleértendõ a mozgató mechanika két sok tonnás sínrendszerének a pontos beállítása is.
A világ legnagyobb egytányéros rádióteleszkópjának 1963-ban történt elsõ felavatása óta ez volt a második teljes felújítása. Most gyakorlatilag az egész berendezésbõl csak a karszthegység egy töbrét kitöltõ 305 méteres szférikus elsõdleges tükörfelület maradt változatlan. Teljesen új a 90 tonnás kupolában elhelyezett másodlagos tükör és annak a mozgató mechanikája, amelyet egy 100 méteres mozgatható árboc tart. Új a másodlagos tükör mozgatásának a vezérlése, benne a csillagkövetõ rendszer és az a számítógépes rendszer, amely a három tartókábel változó feszítésével biztosítja, hogy a másodlagos tükör a legszélsõségesebb hõmérsékleti viszonyok között is az elsõdleges tükör fókuszában maradjon. Teljesen újak, természetesen, a rádióvevõk és a világ legnagyobb teljesítményû radaradója. 50 méter magas árnyékoló hálóval vették körbe a berendezést a földi zavaró jelek minél nagyobb részének a távol tartása végett. A felújítás tervezése az 1980-as évek elején kezdõdött, maga a munka 1992-ben. A felújítás 27 millió dolláros költségét a NASA és a NSF (National Science Foundation) állta.
Arecibo érzékenysége ezzel a felújítással rádióteleszkóp üzemmódban 3–4-szeresére nõtt, radarteleszkóp üzemmódban húszszorosára.
A rádióteleszkóp frekvenciatartományát 10 GHz-ig tolták ki. Most a 410–450 MHz, az 1,0–1,7 GHz, a 4,0–5,8 GHz és a 8,0–10,0 GHz tartományokban fogja vizsgálni a távoli Univerzumot és a földi ionoszférát, fogja keresni a közeli csillagok bolygóit és azok holdjait.
Az 1 MW-os radaradóhoz egy 2,38 GHz-es mézervevõ tartozik. A radaradót külön 2,5 MW-os turbina-generátor látja el árammal. Az elsõ próbajáratáskor a tervezõk nagyon meg voltak elégedve azzal, hogy a vészmadarak károgása ellenére a harmadlagos reflektor nem olvadt el. A radarteleleszkóp a Naprendszeren belüli égitestek vizsgálatára szolgál, elsõsorban kisbolygókat és üstökösöket szándékoznak vele radarozni. (A nagyobb égitestek radarozásában a kisebb radarteleszkópok is versenyképesek.)
Arecibo felújítás utáni avatására idõzítették SERENDIP IV nevû új SETI-berendezésük elkészítését a Kaliforniai Egyetem, Berkeley kutatói. (SERENDIP = Search for Extraterrestrial Radio Emissions from Nearby Developed Intelligent Populations.) A SERENDIP IV teljesítménye 40-szeresen haladja meg elõdje, a SERENDIP III teljesítményét, a hasonló munkán dolgozó 200 legnagyobb szuperszámítógép egyesített teljesítményének felel meg. 1,7 másodpercenként vizsgál végig 168 millió frekvenciasávot, amelyek mindegyike 0,6 Hz széles. Mindegyikbõl kiválasztja a háttérzaj feletti rádióintenzitásokat, és azokat azonnal továbbítja Berkeleybe további elemzésre. Az elõzõ berendezésekben így talált jelek részletes elemzése eddig még mindig azt mutatta, hogy a jelek földi eredetûek vagy ember készítette ûreszköztõl származnak, de a SETI-kutatók nem adják föl a reményt.
1997. november 18.
Arecibo Telescope Upgrading Project,
http://www.naic.edu/about/newslett/mar97/num21-4.htm#HEADING4-0
NAIC/AO Newsletter,
http://www.naic.edu/about/newslett/jul97/number22-2.html#HEADING2-0
http://www.naic.edu/about/newslett/jul97/number22-4.html#HEADING4-0
Cornell Science News,
http://www.news.cornell.edu/science/June97/Arecibo.lb.html
University of California, Berkeley News Release,
http://www.urel.berkeley.edu/urel_1/CampusNews/PressReleases/releases/serendipiv.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |