Az üstökösmagokat piszkos hógolyóknak ismerjük. Amikor azonban a Deep Space 1 ûrszonda, az elsõ ionhajtómûvel manõverezõ ûreszköz 2001. szeptember 22-én 2171 km távolságban repült el a Borrelly üstökös magja mellett, egészen mást talált. Az üstökösmag száraznak bizonyult, hónak, jégnek nyoma sem volt rajta, a hõmérséklete pedig helyrõl helyre 26 °C és 71 °C között váltakozott. Magas hõmérsékletét nyilván nagyon kis albedoja okozta, mert ez az üstökösmag olyan feketének bizonyult, mint a nyomdafesték, a színe hol fekete, hol meg még feketébb. A belsõ Naprendszerben nem is ismernek a csillagászok más hasonlóan sötét felületet, csak a Szaturnusz egyik holdja ilyen sötét, és az Uránusz gyûrûi.
Az üstökösmag sötét és forró felszíne, persze, nem zárja ki, hogy az égitest mélyében tényleg piszkos hógolyó legyen. Épp a piszkos jég elolvadása után szokott ilyen sötét anyag visszamaradni.
Az üstökösmag sötét felszíne megerõsíti azt a feltételezést, hogy a biológiai rendszerek bizonyos anyagait készen szállíthatták a Földre az üstökösök.
2002. április 14.
Jet Propulsion Laboratory 2002 News Releases, April 5, 2002,
http://www.jpl.nasa.gov/releases/2002/release_2002_80.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |