Új csillagászati távolságmeghatározási módszert dolgoztak ki a Chandra X-ray Observatory „gazdái”. Bár az új módszer egyelõre nem nagyon pontos, de mégis nagy jelentõségû, mert teljesen független minden eddigi módszertõl, és mert közvetlen meghatározási módszert ad olyan távolságokra, amelyekre eddig csak közvetett módszerek álltak a rendelkezésünkre. A német és egyesült államokbeli kutatókból álló csapat egyelõre a Cygnus X-3 röntgenforás távolságát (30 000 fényév) határozta meg 20% pontossággal, de úgy nyilatkoztak, hogy módszerük nagyjából a Lokális Galaxishalmazon belül, vagyis az Androméda-köd és a Magellan-felhõk távolságáig lesz használható. A 20% pontosságot 3,5 órás megfigyelésbõl kapták. A megfigyelési idõ meghosszabbításával a pontosság még fokozható, hiszen ez a 3,5 óra még kevesebb, mint a röntgenforrás változási periódusa.
Az új távolságmeghatározási módszer azon alapszik, hogy útja során a röntgensugárzás a csillagközi poron kis szögben szóródik. A Chandra felbontása olyan jó, hogy ezt a szóródást a pontszerû forrás körüli halo formájában kimutatja. A szórt röntgenfény valamivel hosszabb utat tesz meg, mint a szóródás nélkül érkezett direkt fény, ezért a változó röntgenforrások, például a 4,8 órás periodikus változást mutató Cyg X-3 esetében a halo késve követi a fényváltozást a direkt fényhez képest, és ez a késés a haloban belülrõl kifelé növekszik, mert így növekszik a megtett út hossza is. A Cyg X-3 röntgenképén a halo belsõ szélén alig észlelhetõ a késés, a külsõ szélén azonban már olyan nagy, hogy teljesen elmosódik a változás. A halo különbözõ részein észlelt késésbõl azzal az algoritmussal lehet a távolságot meghatározni, amelyet a szeizmológusok dolgoztak ki arra, hogy a földrengéshullámok késésébõl meghatározzák a földrengés középpontjának a távolságát az észlelõhelytõl. (Ez a távolságmeghatározási módszer csak a nagy energiájú, ezért kis szögben szóródó röntgensugárzásra mûködik. A látható fény vagy a rádiósugárzás ugyanezen a csillagközi poron annyira szóródik, hogy a szórt fény nem jut a teleszkópba, nem képzõdik a pontszerû forrás képe körül halo.)
Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a csillagászati távolságmeghatározási eljárást a csoport egyik tagja már 27 évvel ezelõtt proponálta, de megvalósítását csak a Chandra felbontása tette lehetõvé.
2000. április 27.
NASA News, Release 00-141, April 25, 2000,
http://www1.msfc.nasa.gov/NEWSROOM/news/releases/2000/00-141.html
Marshall Space Flight Center Releases with Photos
http://www1.msfc.nasa.gov/NEWSROOM/news/photos/2000/photos00-141.htm
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |