A rádióteleszkópoknál régóta használt, jól bevált módszer az interferométer-elrendezés. Ilyenkor két vagy több teleszkóp jeleit megfelelõ késleltetéssel egyesítik. Így olyan képet kapnak, amelynek a fénygazdagságát csak az egyesített fényû teleszkópok összfelülete határozza meg ugyan, de a felbontását a rendszer teljes bázistávolsága, ami rádióteleszkópok esetén több ezer kilométer is lehet. Így viszonylag kis költséggel jutnak nagyon jó felbontású képhez. Az optikai távcsöveknél is van ilyen jelegyesítésre elvi lehetõség, de egyrészt nem olyan nagy, legfeljebb néhány száz méteres bázistávolsággal, másrészt a képegyesítést technikailag sokkal nehezebb kivitelezni, mint a rádióteleszkópoknál. Jelenleg három helyen áll vagy épül a világon olyan optikai óriásteleszkóp-pár vagy óriásteleszkóp-csoport, amely a tervek szerint késõbb interferometrikus üzemmódban fog dolgozni. Kettõ közülük Hawaiiban, a Mauna Kea csúcson épül, egy pedig az Atacama-sivatagban.
Az indulástól legtávolabb a Mauna Kea csúcson épülõ, két 8,1 méteres távcsõbõl álló Gemini teleszkóp-pár áll. Közülük még csak az északi készült el, és 1999. június 25-én készítették vele az elsõ felvételeket. Párjának a fõtükre 2000 márciusában érkezett meg a helyszínre. Az interferométer kiépítése majd csak akkor kezdõdhet, ha mindkét távcsõ mûködik.
Jobban áll az Európai Déli Obszervatórium négy, egyenként 8,2 méteres teleszkópja a Paranal Obszervatóriumban, az Atacama-sivatagban. Itt mind a négy nagy teleszkóp mûködik már, most épülnek a lehetõségeket kibõvítõ kis 1,8 méteres segédteleszkópok. 2001 közepére tervezik az elsõ interferometrikus kép elkészítését, 2003 júliusára pedig teljesen mûködõképes kell legyen a 200 méter bázistávolságú interferométer.
A legjobban a Mauna Kea csúcson álló két Keck-teleszkóp áll. A 10 méteres fõtükörrel felszerelt két távcsõ közül az elsõ 1993 májusa, a második 1996 októbere óta mûködik, és már számos fontos eredmény fûzõdik hozzájuk. A Keck-II teleszkóp a világ legnagyobb csillagászati spektroszkópja, ezzel határozzák meg a nagyon távoli vagy nagyon halvány csillagászati objektumok spektrumát, köztük a legtávolabbi galaxisok és kvazárok vöröseltolódását. A legújabb jelentés szerint a két Keck-teleszkópból álló, 85 méteres bázistávolságú interferométer közel áll az átadáshoz, 2001. március 12-én elkészítették vele az elsõ interferometrikus felvételeket. Ezek egyben az elsõ olyan csillagászati felvételek a világon, amelyeket nagy méretû teleszkópokból álló optikai interferométerrel készítettek, így a felbontásuk közel egy nagyságrenddel jobb minden olyan csillagászati felvételénél, amelyet földi optikai teleszkóppal eddig készítettek.
2001. március 22.
First Fringes for the Keck Interferometer,
http://www2.keck.hawaii.edu:3636/realpublic/1stLight/1stLight.html
NASA Press Release, March 14, 2001,
http://www.jpl.nasa.gov/releases/2001/keckfringes.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |