Az eredeti terveknek megfelelõen interferométerré kapcsolták össze a Hawaiiban, a Mauna Kea csúcson álló két Keck teleszkópot, a világ két legnagyobb optikai-infravörös távcsövét. Mindkét teleszkóp 10 méter átmérõjû fõtükörrel, és adaptív optikával rendelkezik. Az adaptív optika kiegyenlíti a földi légkörnek azt a fluktuációját, amely miatt a pontszerû csillagokat vibrálni látjuk, így a légkörön szabadon áthaladó hullámhosszakon a teleszkópok képélessége megközelíti egy hasonló méretû ûrteleszkópét. A tükrök szélsõ pontjai között a távolság 85 m, ezért, bár az összekapcsolt teleszkópok fényereje csak akkora, mint a két teleszkóp fényerejének az összege, de a felbontóképessége akkora, mint egy 85 méteres fõtükrû távcsõé lenne. Az interferométer úgy mûködik, hogy az elektronika kiküszöböli a két távcsõ CCD paneljérõl jövõ jelek között a távolságból eredõ idõeltolódást, és így egyesíti a képeket.
A két teleszkópot 2001. március 12-én kapcsolták össze, azon a napon, hawaii idõ szerint este 10 óra 40 perckor kapták az elsõ interferometrikus képet egy kalibrálásra kiválasztott halvány csillagról a Lant csillagképben. A elsõ tudományos mérést 2002 júniusában végezték.
2003. júliusa hozta el az interferométer elsõ tudományos felfedezését. Ekkor egy fiatal csillag körül forgó korongot fedeztek fel, amelyben valószínûleg bolygók képzõdnek.
2003. október 1-jén az NGC 4151 jelû igen távoli, tõlünk 40 millió fényévnyire található galaxist figyelték meg. Ez a legtávolabbi galaxis, amit valaha is földi optikai-infravörös interferométerrel megfigyeltek. A megfigyelés szerint ennek a galaxisnak a középpontjában minden valószínûség szerint egy extra nagyméretû, mintegy tízmillió naptömegnyi fekete lyuk helyezkedik el, tízszer akkora, mint a mi saját Tejútrendszerünk középpontjában található fekete lyuk.
2003. október 13.
Keck Interferometer Home Page,
http://planetquest.jpl.nasa.gov/Keck/keck_project.html
Jet Propulsion Laboratory News Release, October 1, 2003,
http://www.jpl.nasa.gov/releases/2003/132.cfm
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |