1996. augusztus 6-án szenzációs hivatalos bejelentést tett Daniel S. Goldin, a NASA adminisztrátora: egy marsi eredetûnek tartott meteorit alapos vizsgálata során primitív élet nyomaira, egysejtû képzõdményekre bukkantak a NASA kutatói. A meteorit mintegy 13 000 éve esett le, az élet valószínû nyomai több milliárd évvel ezelõttrõl származnak.
A kutatók maguk is tisztában vannak vele, hogy szenzációsnak látszó felfedezésük további igazolást és mélyreható diszkussziót igényel, és készek ezek lefolytatására.
Azóta a Science 1996. augusztus 16-iki számában megjelent a felfedezést ismertetõ tudományos közlemény. Ebbõl a következõket tudhatjuk meg:
A meteoritról:
A szóban forgó, ALH84001 jelû, 1,9 kg tömegû, vulkanikus
eredetû meteoritot 1984-ben találták az Antarktisz Allan Hills nevû
vidékén. A helyszíni vizsgálatok szerint 13 000 éve hevert az
Antarktisz jegén. A benne található vulkanikus komponensen elvégzett
izotóparány-vizsgálat szerint a meteorit 4,5 milliárd évvel
ezelõtt, tehát mindössze százmillió évvel magának a
bolygónak a létrejötte után keletkezett. Ugyancsak
izotóparány-vizsgálatok szerint ez a darab mintegy 3,6 - 4 milliárd
éve tört ki az anyakõzetbõl (a kutatók feltételezése
szerint meteorit-becsapódás következtében). Ekkor jöttek
létre azok a törési felületek, amelyeket azután elérhetett a
víz, karbonátásványokat rakva le a repedésekben, és
amelyeken késõbb, mintegy 3,6 milliárd évvel ezelõtt
megtelepedhetett az élet. A kozmikus sugárzás hatásának a
nyomai szerint földet érése elõtt 16 millió évet
töltött a meteorit a nyílt világûrben, ahova
valószínûleg egy igen nagy meteorit becsapódása lökte ki.
A meteorit marsi eredetérõl:
12 olyan meteorit ismeretes, amelyet a kutatók marsi eredetûnek tartanak,
közéjük tartozik a most vizsgált ALH840001. Mind a 12 vulkáni
eredetû kõmeteorit olyan körülmények között
kristályosodott ki olvadt magmából, amelyek arra utalnak, hogy ez a
kristályosodás nagybolygón ment végbe, nem pedig aszteroidon.
Bennük az oxigénizotópok aránya, a
háromértékû vas, valamint a víz és más
illékony vegyületek magas aránya egymáshoz hasonló, az
egyéb meteoritokétól számottevõen
különbözõ. Ezért tartják õket közös
eredetûeknek. Mindegyikük lökésszerû hevítés
nyomait viseli magán, feltehetõen attól, hogy meteoritbecsapódás
lökte ki õket a világûrbe. A csoportba tartozó meteoritok
egyikében, az EETA790001 jelûben olyan gázbuborékokat
találtak, amelyekben a gáz összettétele nagyon hasonlít arra,
amilyennek a Viking leszálóegységek a Mars jelenlegi
atmoszféráját találták. Ez az egyezés ad alapot
annak a feltételezésére, hogy a csoportba tartozó meteoritok a
Marsról származnak.
A meteoritban talált képzõdményekrõl:
A meteoritban lévõ
narancsos-sárgás karbonátszemcsékben
egymástól midössze néhány mikrométer
távolságban háromféle különös
mikroképzõdményt találtak. Az
izotóparány-analízis tanúsága szerint ezek a
formációk mintegy 3,6 milliárd évvel ezelõtt jöttek
létre a kövön. Külön-külön mindegyik
mikroképzõdményrõl elképzelhetõ lenne, hogy nem
biológiai úton jött létre, de az egymástól
néhány mikrométernyire lévõ három típus
együtt erõsen valószínûsíti a biológiai eredetet.
1. Jelentõs mennyiségû policiklusos aromás szénhidrogén
található a meteoritban. Ilyen vegyületek képzõdnek az elpusztult
mikroszervezetekbõl. Feltehetõleg nem biológiai eredetû policiklusos
aromás szénhidrogének gyakran találhatók porszemeken
és egyes meteoritokon. Az ALH840001 meteoritban azonban a talált policiklusos
aromás szénhidrogének aránya lényegesen
különbözik attól, amit porszemeken és meteoritokon találni
szoktak. Nem látszik valószínûnek, hogy ezek a vegyületek
földi szennyezésként kerültek volna a meteoritba.
2. Mintegy 50 mikrométer átmérõjû
karbonátgömböcskéket találtak. Ezek
némelyike mangántartalmú maggal és vas-karbonátot
és vas-szulfidokat tartalmazó rétegekkel rendelkezik, valamint magnetitet
és pirrhotint tartalmaz. Ezek nagyon emlékeztetnek azokra a
képzõdményekre, amelyek a Földön bizonyos primitív
baktériumok tevékenysége során jönnek létre. Az adott
helyen ezeknek az egyébként ritka képzõdményeknek a nem
biológiai eredete kevéssé valószínû.
3. A nagy felbontású pásztázó
elektronmikroszkópos vizsgálat olyan
(20 - 100 nanométeres) formációkat
mutatott ki, amelyek kis méretû baktériumszerû
élõlények fosszilizálódott maradványai is lehetnek.
Ezek mintegy százszor kisebbek, mint a Földön talált bakteriális
mikrofisszíliák, kivéve egyes nemrég talált és
nanofosszíliáknak nevezett képzõdményeket, amelyeket
azonban a kutatóknak még nem a teljes köre fogad el fosszilizálódott
élõlényeknek.
A további vizsgálatok szükségességérõl:
A biológiai eredet erõsebb bizonyítása végett a
meteoritot vizsgáló kutatók további struktúrákat keresnek.
Megerõsítené hipotézisüket, ha
- aminosavakat,
- más fosszilis struktúrákat, például sejtfalakat,
- másfajta fossszíliákat, vagy
- a reprodukciós folyamat (pl. osztódás, lefûzõdés,
sarjadzás) közben elpusztult és így fosszilizálódott
baktériumokat
találnának.
Újabb fejlemények:
1997. március harmadik hetében konferenciát tartottak az ALH84001 meteoritban talált képzõdményekrõl. A mintegy 30 elhangzott elõadásban a vélemények erõsen eltértek egymástól. Egyes elõadók amellett kardoskodtak, hogy a meteoritban a karbonátásványok a víz forráspontja alatti hõmérsékleten képzõdtek, tehát lehetséges, hogy biológiai eredetûek, mások amellett, hogy azok több száz fokon, messze a víz forrpontja felett jöttek létre. A közeljövõben több, a képen láthatóhoz hasonló kis mintát küldenek szét a nevezetes meteoritból különbözõ laboratóriumokba, hogy még több kutatónak legyen módja a problematikus képzõdmények vizsgálatára.
1997. március 27.
Az elsõ közlemény:
http://www.hq.nasa.gov/office/oss/96-159.htm
A második közlemény:
http://cu-ames.arc.nasa.gov/marslife/marslif6.htm
A Science-cikk ismertetése:
http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/marslife.html
Az 1997. márciusi konferenciáról:
http://www.skypub.com/news/mar2197.html és
http://www.skypub.com/news/marslife.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
