2000. októberének utolsó hete több jelentõs új bejelentést hozott Naprendszerünk kutatásáról.
Október 26-án a NEAR Shoemaker ûrszonda szorosan megközelítette az Eros kisbolygót, mindössze 5000 m magasságban repülve el felette. (Ez durván a fele az utasszállító repülõgépek szokásos utazási magasságának.) A kisbolygó szabálytalan krumplialakja miatt ebben a magasságban stabil mûholdpálya már nem alakítható ki körülötte, ezért mûholdja a megközelítés és számos közelfelvétel elkészítése után ismét magasabb pályára emelkedett. A közelképek közül elsõként, ízelítõnek egy olyat tett közzé a NASA, amely a közelítés alatt, 7000 m távolságból készült, és egy nagyjából 350 m átlójú négyszögletes területet ábrázol. A kisbolygó csekély gravitációs tere miatt meglepetés, hogy a csöppnyi égitest felszínét rajta heverõ kövek tömege borítja. A képen látható heverõ kövek legnagyobbika mintegy 15 m átmérõjû, a legkisebbek 1,4 méteresek. A kövek között látható kis becsapódási kráterek némelyikének viszont teljesen sima az alja, vagyis azokban valamilyen módon annyi finom por gyûlt fel, hogy, ha voltak is ott kövek, azokat betakarta.
Ugyancsak október 26-án tették közzé egy konferencián, hogy az Európai Déli Obszervatórium csillagászai 2000. augusztus-szeptemberi felvételeken a Szaturnusz körül újabb négy holdat fedeztek fel. Ezeket a felvételeket a világ különbözõ részein több távcsõvel készítették. Az újonnan felfedezett holdak a bolygótól távol, kissé instabil, „szabálytalan” pályán keringenek, ami arra utal, hogy nem a bolygóval együtt keletkezett holdakról van szó, hanem utólag befogott idegen égitestekrõl. A Szaturnusz az újakkal együtt 22 holdjával már visszahódította az Uránusztól (21 hold) a legtöbb holddal rendelkezõ bolygó rangját Naprendszerünkben, de az ezeket felfedezõ csillagászoknak még van néhány további „jelöltjük”, olyan kis égitestek, amelyekrõl a pontosabb pályaszámítás még kiderítheti, hogy esetleg azok is a Szaturnusz holdjai.
Szokatlanul nagy égitestet fedeztek fel a Neptunon túli úgynevezett Kuiper-övezetben. A 2000 EB173 névre keresztelt égitest a legfényesebb Naprendszerünk Neptunon túli tagjai közül, mérete a Pluto méretének az egynegyedét is kiteheti. Pályája szerint az úgynevezett plutinók közé tartozik, ami annyit jelent, hogy pályája a Pluto pályájához hasonló rezonanciában van a Neptun pályájával, a Neptun három keringése alatt kétszer járja körbe a pályáját. Abszolút fényessége 4,9±0,1 magnitúdó, albedója 0,04, ami a szénben gazdag kisbolygók és üstökösmagok jellemzõ értéke. (Ilyen szénben gazdag meteor hullott le a múlt télen Kanadában. — A szerk.)
Szintén október 26-án jelentették be egy kettõs kisbolygó és egy kisbolygó körüli hold felfedezését. Különösen az elõbbi számít meglepetésnek, mert a kisbolygókat eddig magányos objektumoknak ismerték. A kettõs kisbolygó mindkét tagja 80 km körüli átmérõjû, és egymástól mintegy 160 km-re vannak. A kisbolygóöv külsõ szélén keringõ párost a korábbi felvételek felbontása nem választotta el egymástól, és egyetlennek hitt égitestként az Antiope nevet viselték. A holdacskát a Pulcova nevû kisbolygó körül fedezték fel. A Pulcova így a harmadik olyan kisbolygó, amelynek ismert holdja van. Az elsõ kisbolygó-holdat 1993-ban a Galileo ûrszonda fedezte fel az Ida körül, a második az Eugenia 1999-ben felfedezett holdacskája volt.
2000. október 31.
NEAR image of the day for 2000 Oct 26 (B),
http://near.jhuapl.edu/iod/20001026b/
Applied Physics Laboratory Press Releases, 24 October 2000,
http://www.jhuapl.edu/public/pr/001024.htm
Information from the European Southern Observatory: ESO Press Photos 29a-c/00, 26 October 2000
http://www.eso.org/outreach/press-rel/pr-2000/phot-29-00.html
Buzzing like a beehive: Uranus now swarming with distant moons,
http://www-cfa.harvard.edu/~mholman/
Discovery of a bright Trans-Neptunian Object,
http://hepwww.physics.yale.edu/www_info/astro/papers/eb173_paper_rev2.html
National Science Foundation News, October 26, 2000,
http://www.nsf.gov/od/lpa/news/press/00/pr0082.htm
Utóirat:
November 20-iki bejelentés szerint a Szaturnusz újabb két holdját
fedezték fel, így holdjainak a száma már 24. December 8-án
megint négy új holdról adtak hírt, ezzel a Szaturnusz-holdak
száma már 28. A következõ bejelentés december 29-én
érkezett. Eszerint a holdak száma már 30. 2001. január 5-én viszont
a Jupiterrõl jelentették be, hogy tíz újabb holdat találtak
körülötte, ezzel holdjainak a száma 28-ra emelkedett, vagyis a holdak
számában ismét erõs versenytársává vált
a Szaturnusznak.
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |