2007-ben száll fel az új ûrteleszkóp

Megszületett a döntés: 2007-ben állítják pályára a Hubble utódját, a Next Generation Space Telescope (NGST) ideiglenes névre keresztelt új ûrteleszkópot. Egyben arról is döntés született, hogy az üzemeltetõje a Johns Hopkins Egyetem területén, Baltimoreban mûködõ Space Telescope Science Institute, a Hubble ûrteleszkóp jelenlegi üzemeltetõje lesz. Ezt azért volt fontos ilyen korán eldönteni, hogy a majdani üzemeltetõ kutatók már az elvi tervezés fázisában bekapcsolódhassanak a munkába.

Már megkezdõdött az NGST elvi tervezése. A konkrét mûszaki tervezés 2003-ban kezdõdik. 2007-ben áll pályára az ûrteleszkóp, tervezett élettartama 10 év. 2010-ig még mûködik a Hubble, tehát az NGST beállítása, bemérése után még marad valamennyi idõ a régi és az új ûrteleszkóp párhuzamos mûködésére.

Az NGST elvi célja a Világegyetem keletkezésének a felderítése lesz. Jelenleg a Világegyetem mintegy egymilliárd éves állapotáig látunk vissza, a mikrohullámú háttérsugárzásból pedig az egymillió évesnél fiatalabb Univerzumra tudunk visszakövetkeztetni. A két technika által adott eredmények között húzódik az a sáv, az egymillió évesnél idõsebb, de egymilliárd évesnél fiatalabb Világegyetem, amelybe az NGST hivatott bepillantást nyújtani. Ezen belül különösen fontos a legkorábbi galaxisok és a legkorábbi csillagok létrejöttének a vizsgálata. A legfontosabb megválaszolandó kérdések a következõk:

- Milyen a Világegyetem alakja?

- Hogyan fejlõdnek a galaxisok?

- Hogyan képzõdnek és hatnak egymásra a csillagok és a bolygórendszerek?

- Melyek az anyag életciklusai a Világegyetemben?

- Mi a sötét anyag?

A kitûzött célok érdekében az NGST-nek ultraibolya, látható és infravörös tartományban kell észlelnie, 0,6 µm-tõl 20 µm-ig, ezen belül az 1-5 µm tartományra optimalizálva. Az elõzetes tervek szerint tükörteleszkóp lesz, legalább 4 m tükörátmérõvel. Legalább 400-szor halványabb objektumokat kell észlelni tudjon, mint a mai legérzékenyebb infravörös teleszkópok (a Keck és a még csak épülõ Gemini a földön és az ISO, a NICMOS és az SIRTF az ûrben), miközben a térbeli felbontása nem lehet rosszabb, mint a Hubble ûrteleszkópé.

Az NGST teljes tömege nem haladhatja meg a 2700 kg-ot, ezért extra könnyû tükröt kell készíteni hozzá. Erre jelenleg három elképzelés kísérleteit végzik. Az egyik, hogy a tükör háttérlemezzel erõsített, aktuátorokkal igazított üveg legyen, a másik, hogy izogrid nevû anyaggal erõsített, kompozit anyagba ágyazott, mozaik szerkezetû üvegtükröt alkalmazzanak, a harmadik elképzelés szerint a tükör anyaga nikkel lenne, a negyedik szerint berillium.

Négy cég (GSFC, Lockheed-Martin, TRW, Ball Aerospace) négy különbözõ megoldást javasol a mûhold elrendezésére, külsõ alakjára vonat6kozólag. Ezek között sem született még döntés.

Ugyancsak eldöntetlen kérdés a leendõ ûrteleszkóp pályája. Pillanatnyilag két elképzelésnek van a többinél nagyobb esélye. A jelenleg legvalószínûbb elképzelés szerint az ûrteleszkópot a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körüli elliptikus pályára állítanák. Az L2 pont az öt Lagrange-pont (librációs pont) közül az, amelyik a Nap-Föld egyenesen a Földtõl kifelé helyezkedik el. Második helyen az esélysorrendben az úgynevezett 1×3AU pálya áll, vagyis egy olyan Nap körüli pálya, amelynek a napközeli pontja 1 csillagászati egység, a naptávoli pontja 3 csillagászati egység távolságra (vagyis a kisbolygók távolságában) van a Naptól. Ennek a pályának az lenne az elõnye, hogy a naptávoli részén az állatövi porfelhõn kívülre lehetne juttatni a teleszkópot. (Nyilván úgy, hogy a pálya kiemelkedne az Ekliptika síkjából. - A szerk.)

1998. június 22.

The Next Generation Space Telescope Home Page,
http://www.ngst.nasa.gov/

Hubble Space Telescope News,
http://oposite.stsci.edu/pubinfo/pr/1998/20/pr.html

Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére	Vissza Válas György honlapjára	Válas György tematikus internet-katalógusa