Alaposan zavarba hozta a csillagászokat egy 25 éve felfedezett szupernóva-maradvány alapos vizsgálata az ESA XMM-Newton röntgenmûholdjával. A nem egészen 2000 éve felrobbant szupernóva nagyon szabályos gázhéjat dobott le a déli féltekén látható Szögmérõ csillagképben. Kleopátra idején történt fellobbanása azért maradt észrevétlen, mert akkor a déli féltekén nem élt civilizált ember. Mostani vizsgálata azt derítette ki, hogy a gázhéj szinte pontos középpontjában olyan objektum található, amely a röntgen tartományban 6,67 órás, nagyon éles periodicitást mutat. (A minimumban a sugárzás intenzitása mindössze 40%-a a maximumnak.)
Az objektum annyira pontosan a ledobott gázhéj középpontjában van, hogy szinte biztosan a felrobbant szupernóva maradványa. Csakhogy akkor a mértnél több tízezerszer gyorsabb periódusú pulzárnak kéne lennie. Most aztán törik a fejüket a csillagászok, hogy mi okozhat a vártnál ennyivel lassabb periodicitást.
A rendes pulzároknál sokkal lassúbb a periodicitásuk az úgynevezett magnetároknak. Ezek olyan pulzárok, amelyeknek rendkívül erõs a mágneses terük, és az lefékezi a forgásukat. Csakhogy ahhoz, hogy kevesebb, mint 2000 év alatt ennyire lefékezõdjön egy neutroncsillag, akkora mágneses tér kéne, ami már elképzelhetetlen.
A megfigyelt ciklusidõ lehet egy kettõs rendszer keringési ideje, feltéve, ha a felrobbanó csillag egy könnyebb kísérõje kötve maradt a robbanás dacára. Csakhogy a kettõs rendszerek periodicitása nem szokott ilyen mély lenni.
Lehet ilyen hosszú idejû a periodicitása egy kettõs rendszernek, ha kétszeres akkréciós folyamat játszódik le benne, egyrészt a neutroncsillag magához rántja a kísérõje csillagszelét, másrészt lefújja a kísérõ külsõ rétegeit, és az így távozó anyag egy akkréciós korongba hullik vissza. Ez akkor okozhat ilyen hosszú és mély periodicitást, ha ráadásul a kettõs rendszernek nagyon nagy az excentricitása. Csakhogy ez eddig példa nélkül álló mechanizmus lenne.
A csillagászok nem tehetnek mást, tovább törik a fejüket.
2006. július 9.
ESA Portal, 6 July 2006,
http://www.esa.int/esaCP/SEM30QVT0PE_index_0.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |