Amikor a Mars Odüsszea nevû misszió elindult a Mars irányába, majd 2001 októberében Mars körüli pályára állt, a gammaspektroszkópját készítõ kutatók számítottak rá, hogy a bolygó talajában vizet találnak vele. Pontosabban, hidrogénre számítottak, mert a gammaspektroszkóp azt tudja kimutatni, de a talajban, kõzetekben hidrogén csak víz formájában fordul elõ. Számítottak rá, de nem nagyon sokra. Ezért nagy meglepetés volt, amikor az elsõ mérések kiértékelése azt mutatta, hogy már 40–100 cm mélységben sok talaj 60–75%-ban vízjégbõl áll mindkét pólus környezetében. Ez sokkal több, mint amire számítottak.
A gammaspektroszkóp 100 cm mélységig tudja vizsgálni a talajt. Ezért ebbõl a mérésbõl még nem határozható meg, hogy valójában mennyi jég is van a felszín alatt, mert nem tudni, mennyi a víz mélyebben. Lehet, hogy csak 2 méter mélységig tart a vízben gazdag kõzet, de az is lehet, hogy 1000 méterig. (A nemrég talált sárfolyás-nyomok azért azt valószínûsítik, hogy legalább néhány tucat méterig.) Ugyanezért nem jelent semmit az, hogy az alacsonyabb marsrajzi szélességeken nem találtak a talajban vizet. Lehet, hogy ott is van, csak nagyobb mélységben kezdõdik, de az is lehet, hogy ott tényleg nincs.
2002. december 14.
Nature Science Update, 10 December 2002,
http://www.nature.com/nsu/021209/021209-6.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |