A 20. század az ûrrepülésben a kémiai hajtómûvek egyeduralmának a korszaka volt. Bár a felbocsátás koncentrált energiaszükségletét a belátható jövõben továbbra sem lehet más technikával biztosítani, a már pályán levõ ûreszközök ráérõsebb pálya- és poziciómódosításaihoz megkezdõdtek a próbálkozások más hajtómû-technikákkal.
Még a múlt században, 1998. október 24-én indult útjára a Deep Space 1 ûrszondával, és egy hónap múlva, november 24-én kezdett mûködni az ionhajtómû elsõ kísérleti példánya, de lényegében már az is a 21. század technikája, hiszen azon az egy kísérleti példányon kívül több nem jutott el belõle a kozmoszba a 20. században, a kísérleti példány tapasztalataira várnak a tervezõk, mielõtt üzemszerûen használni kezdik ezt a megoldást.
A Deep Space 1 ionhajtómûve a magával vitt xenont ionizálja, majd a kapott xenonionokat gyorsítja elektromos térrel 35 000 m/s sebességre. A kilökött ionok nagy sebessége biztosítja a hajtómû rendkívül jó hatásfokát. A hajtómû 520 W és 1900 W közötti teljesítményen mûködik, de csúcsteljesítménye 2300 W.
Ha az ionhajtómû 200 órát mûködött volna, készítõi már elégedettek lettek volna, és sikeresnek tekintették volna a próbarepülést. A hajtómû ezzel szemben az ûrszondán 2001. március 21-ig már ötvenszer ennyit, 10 000 órát teljesített (miközben 15 kilométernyire közelített meg a Deep Space 1 egy aszteroidát), és minden remény megvan rá, hogy a Borelly üstökös 2001. szeptemberére tervezett megközelítéséig, ezzel az ûrszonda missziójának lezárásáig eléri a 14 000 órát. Közben a laboratóriumban maradt másodpéldány már ma túl van a 15 500 óra hibátlan mûködésen. Az ionhajtómû tehát bevált, és minden remény megvan rá, hogy a 21. század ûrtechnikájának standard részévé válik.
A 21. század másik máris ígéretes ûrhajtómûve a napvitorla is közel áll a kipróbáláshoz. Ez a hajtómû az ionhajtómûnél is kisebb gyorsulást hoz létre, viszont egyáltalán nem kell hozzá üzemanyagot felvinni, kizárólag magát az eszközt, mert ez a hajtómû a Nap fénynyomását (a fotonok visszalökõdését) hasznosítja az ûreszköz gyorsítására.
A 2001. április 19. és 24. közöttre tervezett szuborbitális próbarepülés után a 2001. október-decemberre tervezett felbocsátású Cosmos 1 ûrszonda lesz az elsõ kozmikus pályára lépõ ûrvitorlás. (Nem tévesztendõ össze az évtizedekkel ezelõtti Kosmos 1 szondával. — A szerk.) A Cosmos 1-et a The Planetary Society megrendelése alapján az orosz Babakin Ûrközpont készíti. A 40 kg tömegû szondát 30 m átmérõjû napvitorlával látják el, és tengeralattjáróról, a Barents-tengerrõl (Murmanszk közelébõl) indítva, 850 km magas, közel kör alakú, közel poláris pályára juttatják, amelynek további módosítását már a napvitorla végzi.
A napvitorla nyolc közel háromszögletû szeletbõl áll, amelyek úgy helyezkednek el a szonda körül, mint a gyerekek játékforgójának a szárnyai. A vitorlaszárnyak merev csõvázra feszített, fémgõzöléssel tükrözõvé tett vékony fóliából állnak. A tükrözõ felületnek köszönhetõen a vitorla nemcsak a sugárnyomás irányában („hátszélben”), hanem akár arra merõlegesen („félszélben”) is gyorsíthatja a szondát. (Itt azonban nincs irányt tartó svert vagy tõkesúly, mint a vizen, tehát „negyedszélben” cirkálni nem lehet vele. — A szerk.) A napvitorlás irányításának technikáját a University of Illinois at Urbana-Champaign kutatói dolgozták ki.
2001. április 17.
Jet Propulsion Laboratory Press Release, April 4, 2001,
http://www.jpl.nasa.gov/releases/2001/DS1engine.html
The Planetary Society: The first solar sail mission launches soon,
http://www.planetary.org/solarsail/index2.html
University of Illinois at Urbana-Champaign News Bureau,
http://www.news.uiuc.edu/scitips/01/04sail.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |