1300 km körüli átmérõjû égitestet találtak a Hubble ûrteleszkóppal dolgozó csillagászok a Pluto környékén kezdõdõ Kuiper-övben. Pontosabban, a 18,5 fényrendû, a kisbolygók katalógusában 2002 LM60 jelet elnyert égitestet már júniusban felfedezték a Palomar-hegyi obszervatórium 110 cm-es Schmidt-teleszkópjával, de a Hubble ûrtávcsõ kellett ahhoz, hogy ne pontszerûnek észleljék, hogy meg tudják határozni az átmérõjét. A 6,4 milliárd kilométernyire, a Plutonál mintegy egyharmadával távolabb, nagyon szabályos körpályán keringõ égitest látszó átmérõje 0,040 szögmásodpercnek adódott, amibõl következik, hogy az átmérõje mintegy 1300 km. Ez azt jelenti, hogy a 2274 km átmérõjû Pluto 1930-ban történt felfedezése óta ez a legnagyobb újonnan felfedezett égitest a Naprendszerben. (A Pluto 1978-ban felfedezett holdja, a Charon csak 1172 km. Összehasonlításul: a Hold átmérõje 3476 km.)
Miután felmérték az átmérõjét, polgári nevet is adtak a 2002 LM60-nak: Quaoar-nak nevezték el a mai Los Angeles környékén egykor élt Tongva indián törzs teremtõ istenérõl. A névadás a kisbolygók névadási szokásait követi, hiszen a nagybolygók a római istenek nevét viselik.
Az átmérõ, a látszó fényesség, és a Naptól való távolság ismeretében már meghatározható volt a Quaoar albedoja (fényvisszaverõ képessége), amely 0,1. (A Plutoé 0,14.) Ennek alapján az égitestet jég és kövek keverékének, az üstökösmagokhoz hasonlónak tartják.
A Quaoar méretét jellemzi, hogy a térfogata nagyobb, mint (a vitatott hovatartozású Plutot és Charont kivéve) az összes ismert kisbolygóé együttvéve, beleértve a Kuiper-öv eddigi rekorderét, a 900 km átmérõjûre becsült Varunát.
A csillagászok úgy gondolják, hogy a mostani felfedezés után néhány éven belül még számos további óriás kisbolygót is fel fognak fedezni a Kuiper-övben, és lesz közöttük a Quaoarnál nagyobb is. Ez még az eddigieknél is tarthatatlanabbá fogja tenni azt a hagyományon alapuló szokást, hogy a Plutot a nagybolygókhoz sorolják. Elõbb-utóbb elkerülhetetlenné válik annak a hivatalos kimondása, hogy a Naprendszerben csak nyolc nagybolygó van, a Holdnál is kisebb, ráadásul nagyon szabálytalan pályán keringõ Pluto és a Charon pedig már a Kuiper-övhöz tartoznak.
2002. október 12.
Hubble Space Telescope News, Press Release No. STScI-PR02-17, October 7, 2002,
http://oposite.stsci.edu/pubinfo/PR/2002/17/pr.html
Nature Science Update, 8 October 2002,
http://www.nature.com/nsu/021007/021007-3.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |