A Földhöz közelítõ kis égitesteket figyelõ csillagászok új testet fedeztek fel 2000. szeptember 29-én, és a 2000 SG344 nevet adták neki. Az új szomszéd hússzoros holdtávolságban repült el mellettünk, de az elsõ megfigyelések alapján még nem lehetett eldönteni, nem fenyegeti-e a Földet a legközelebbi visszatérésekor, 2030-ban. Késõbb azonban sikerült megtalálni õt egy 1999. májusi felvételen. Ez elég nagy idõköz volt a pontos pályaszámításhoz, amely megnyugtató eredményt adott: 2030-ban a 2000 SG344 valamivel jobban megközelít ugyan minket, mint most, de akkor is legalább 11-szeres holdtávolságban halad majd el mellettünk. Ezúttal azonban a 2071. szeptember 16-iki találkozást illetõen merültek fel aggályok, akkorra 1‰-re teszik pillanatnyilag az ütközés esélyét. Ez az esély, persze, még további, még pontosabb pályaszámítások után tovább csökkenhet.
A pontos pályaszámítás felvetett azonban egy újabb problémát is. Az égitest pályája furcsán közeli a Föld pályájához. Ilyen pályán kisbolygók nem szoktak keringeni, mert az eltelt évmilliárdok során valamikor mindenképpen összeütköztek volna a Földdel. Olyan ez a pálya, mintha a Földrõl származó testé lenne. Ezért vetõdött fel az a gondolat, hogy a 2000 SG344 talán nem is természetes égitest, hanem ûrszemét. Konkrétan arra gondolnak, hogy egy Saturn V rakéta S-IVB fokozata lehet.
Az 1971-es év, amikor a 2000 SG344 legutóbb a közelünkben járt, a holdraszállások idõszaka volt, amikor egymás után startoltak az Apolló misszió szállító rakétái, a Saturn V rakéták. Igaz, az 1971-ben indított Apolló-14 és -15 S-IVB fokozatát úgy irányították, hogy beleütköztek a Hold felszínébe, és ott megsemmisültek, de a korábbi rakéták közül az Apolló-8, -9, -10, -11 és -12 ilyen fokozata Nap körüli pályán maradt. Az elsõ négy túl korai a 2000 SG344 objektummal való azonosításhoz, de az Apolló-12 S-IVB fokozatának a pályáját a Hold perturbálhatta annyira, hogy a most megfigyelt pályára kerüljön.
Hogy a 2000 SG344 valójában micsoda, az nagyon nagy jelentõségû az esetleges ütközés veszélyei szempontjából. Ha S-IVB rakétafokozat, akkor még ütközés esetén sem jelenti a legcsekélyebb veszélyt sem. A rakétafokozat fehérre van festve (már ha ennyi év után a festék fehérsége megmaradt), tehát nagy albedója miatt viszonylag kis, 15 m alatti mérete mellett is produkálhatja a 2000 SG344 most megfigyelt fényességét. Ez a 15 m azonban meglehetõsen kis tömeget jelent, hiszen egy kiégett rakétafokozat üres héjáról van szó néhány üres rakétahajtómûvel. Ha valóban errõl van szó, akkor a test az atmoszférába ütközve nagy magasságban maradéktalanul elég, olyasfajta tûzgömb-jelenséget produkálva, mint amilyet 2000. október 13-án Texas, Oklahoma és Kansas államok megfigyelõi láttak, amikor egy orosz Proton rakéta utolsó fokozata égett el felettük. Ha szénkondrit testrõl van szó, akkor kis albedója miatt csak meglehetõsen nagy test produkálhatja az észlelt fényességet. Mivel azonbam a szénkondrit nagyon törékeny, ebben az esetben a Tagish Lake meteorhoz hasonló jelenséget produkál, vagyis szétbomlik, és csak kis darabjai esnek le a földre. Hasonló a helyzet akkor is, ha jéggel összecementált kövekrõl és homokról van szó, mint az üstökösmagok esetében, annyi különbséggel, hogy ez jóval nagyobb albedót, tehát az észlelt fényesség mellett jóval kisebb méretet jelent. A legrosszabb a helyzet akkor, ha a 2000 SG344 tömör kõ- vagy vastest. A kondrit- és vasmeteorok szokásos albedója 3% és 20% között van, vagyis ebben az esetben 30–70 méteres testrõl van szó. Még az ekkora testek is csak helyi kárt okoznak azonban, globális hatásuk nincs, komolyabb helyi kárt is csak akkor tesznek, ha sûrûn lakott területre esnek, aminek a veszélye szinte elhanyagolhatóan csekély, mert az ilyen területek nagyon kis részét teszik csak ki a Föld teljes felszínének.
2000. november 9.
Science@NASA, November 7, 2000,
http://spacescience.com/headlines/y2000/ast06nov_2.htm
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |