1572 novemberében szupernóva ragyogott fel a Kassziopeia csillagképben. A csillagot, amely a sötét középkor óta az elsõ látványos cáfolata volt annak az egyházi dogmának, hogy a csillagok világa („az állócsillagok szférája”) örök idõkre változatlan, részletesen megfigyelte a távcsõ elõtti korszak legnagyobb, legprecízebb megfigyelõ csillagásza, Tycho Brahe. November 11-én vette elõször észre, amikor „az újonnan született csillag” olyan fényes lett, mint a Jupiter. Pár nap múlva elérte a fényessége a Vénuszét, majd két héten át a nappali égen is látszott. November végén kezdett halványodni, és 16 hónap után, 1574 márciusában tûnt el a legendásan éles és érzékeny látású Tycho szeme elõl. A Tycho által nagyon pontosan feljegyzett fényességgörbébõl egyértelmû, hogy a csillag Ia típusú szupernóva volt.
A legelfogadottabb hipotézis szerint az Ia típusú szupernóvák szoros kettõs rendszerekben keletkeznek. A kettõs egyik tagja fehér törpe, amely anyagot szív el a kísérõjétõl, és amikor ezzel a tömege elér egy kiszámítható korlátot, az úgynevezett Chandrasekhar-határt, akkor felrobban. Azt azonban eddig nem tudták a csillagászok, hogy milyen típusú a tömeget leadó csillag. (Az Ia típusú szupernóvák a világegyetem mérföldkövei. Mivel mindegyikük azonos energiát ad le, egyforma valóságos fényességet ér el, a látszólagos fényességükbõl meghatározható a távolságuk, ezzel a nekik otthont adó galaxis távolsága is.)
Egyesült államokbeli és spanyol csillagászok nekiláttak, hogy megkeressék Tycho szupernóvája elveszett társát. Abból indultak ki, hogy, amikor a két egymás körül keringõ test közül az egyik hirtelen elveszíti a tömege nagy részét, akkor a másik test szökési sebessége hirtelen lecsökken a tényleges sebessége alá, így a megmaradt csillag nagy sebességgel elrepül. Olyan csillagot kerestek tehát a szupernóva-maradvány környékén, amely a környezetében lévõ csillagokhoz képest nagy sebességgel mozog, távolodva a szupernóva robbanás feltételezhetõ helyétõl. A világ legnagyobb távcsöveivel, köztük a Hubble ûrteleszkóppal végzett hét évnyi megfigyelés után, minden szóba jöhetõ csillag pozíciójának a sokszori, nagyon pontos megmérése után most végre megtalálták, amit kerestek, és a Tycho G nevet adták neki.
A Tycho G háromszor akkora sebességgel mozog, mint a környezete többi csillaga. Hogy nem a Galaxis halójából bezuhant csillagról van szó, nem attól nagy a sebessége, hanem a Tycho G a környezõ csillagokhoz hasonlóan a spirálkarhoz tartozik, azt spektrális úton, a csillag nehézfém-tartalmával igazolták. Kiderült, hogy a Tycho G a Naphoz hasonló csillag, csak a fejlõdése késõbbi szakaszáig jutott, elkezdõdött a vörös óriássá való felfúvódása.
A Tycho G felfedezése kizárja az Ia típusú szupernóváknak a már említettel konkurens elméletét, hogy a szoros kettõs gravitációs hullámok kisugárzásával elveszti a keringés mozgási energiáját, közeledik egymáshoz, majd végül összezuhan, és ettõl lépi át a Chandrasekhar-határt, hiszen ebben az esetben nem maradna másik csillag. Ha pedig mindkét mechanizmus mûködne, akkor két különbözõ altípusuk kéne legyen az Ia típusú szupernóváknak.
Azzal, hogy a Tycho G Nap-típusú, de már felfúvódni kezdõ csillag, az eddigieknél pontosabban tudjuk leírni az Ia típusú szupernóvák kialakulását. A két Nap típusú csillagból álló szoros kettõsben a nehezebbik csillag gyorsabban fejlõdik, hamarabb fúvódik fel, és hamarabb omlik össze fehér törpévé. Amikor kisebb társa is elkezd felfúvódni vörös óriássá, ettõl a felfúvódástól kerül az anyagának egy része olyan közel a már kialakult fehér törpéhez, hogy túljut a két csillag közötti Lagrange-ponton, és így a fehér törpe magával tudja ragadni. A kisebb tömegû csillag felfúvódása váltja tehát ki a fehér törpe átbillenését a Chandrasekhar-határon, ez a felfúvódás indítja meg a szupernóva-robbanást.
2004. október 30.
News@Nature.com, 27 October 2004,
http://www.nature.com/news/2004/041025/full/041025-16.html
UC Berkeley Press Release, 27 October 2004,
http://www.berkeley.edu/news/media/releases/2004/10/27_Tycho.shtml
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |