Már sok éve tartotta magát az az elképzelés, hogy az üstökösök magja „piszkos hógolyó”, víz- és szén-dioxid-jéggel összecementált törmelék. Ezt még alá is támasztotta az az eset, amikor 1993-ban a Shoemaker-Levy üstököst sok darabra szakította szét a Jupiter.
Öt éves út után most január 2-án 236 kilométerre megközelítette a Wild 2 üstököst az 1999. február 7-én felbocsátott Stardust ûrszonda. Az ekkor készített 72 felvétel egészen mást mutatott, mint amire számítottunk. A nem is gömbszerû, hanem lapos, hamburgerzsömle-alakú üstökösmag tele van kráterekkel, csúcsokkal, meredek szirtekkel. Ez annak a bizonyítéka, hogy nem laza anyagcsomóról van szó, hanem szilárd, formatartó testrõl. A kráterek egy része több millió éves is lehet. A csúcsok között találtak 100 méter magasat, a kráterek között 150 méter mélyet is. Az üstökösmag átmérõje 4800 m, a Balláb névre keresztelt becsapódási kráter átmérõje ennek körülbelül az egyötöde, mintegy 1 km. A kráter a nevét arról kapta, hogy a ferde ránézés miatti rövidülésben lábnyom formát mutat.
A kráterek között vannak becsapódásos eredetûek, és vannak kitörési eredetûek. Egyeseknek olyan központi csúcsuk van, mint a nagyobb holdkrátereknek, mások belseje teljesen sima. Némelyik kráternek szinte függõleges a fala.
Meglepõen nagy az üstökösmag aktivitása. Azt hitték a kutatók, hogy két-három anyagkilövellést találnak majd rajta, ehelyett kéttucatnyit is találtak. Ezek némelyike több száz km/h sebességû volt, és több száz kilométernyi távolságig sugárszerûen együtt maradt. Az ûrszondát is jól megsorozta három nagyobb anyagkilövellés, porszemek millióit zúdítva rá. Tizenkét nagyobb kavics ütötte át a védõpajzsát, az egyikük pisztolygolyó nagyságú volt. Az anyagkilövellések hajtóerejét a Nap melegétõl szublimáló jég adja.
A Stardust egyik feladata az volt, hogy porszemeket gyûjtsön az üstökös anyagából. Ezt ebben a részecskezáporban bõségesen teljesíteni tudta. A befogott anyagmintákat tartalmazó kapszula 2006 januárjában száll majd le a Utahi-sivatagban. A lehozott anyag vizsgálata újabb meglepetéseket tartogathat az üstökös összetételérõl. Ez lesz az elsõ eset, ha sikerül a lehozás, hogy az ember egy üstökös anyagát, a Naprendszer legrégibb anyagát laboratóriumban vizsgálhatja.
2004. június 19.
Jet Propulsion Laboratory News Releases, June 17, 2004,
http://www.jpl.nasa.gov/news/news.cfm?release=2004-154
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |