Válas György tudományos és mûszaki hírei
Élettudományok

 

3700 millió éves életnyomok

A barlangi medve tisztán növényevõ volt

Kétszer háziasították a kutyát

Ma se tudjuk, mekkorára nõhet az óriáskalmár

Ötzinek Helicobacter pylori fertõzëse volt

Új fegyver a malária elleni harcban: a GM-szúnyog

A vírusok is élõlények

Melegvérû halat találtak

Rákdiagnosztika genetikailag módosított baktériumokkal

A madarak és egyes hüllõk tüdejében a levegõáramlás egyirányú

Allosaurust ölt a stegosaurus

Élet fejjel lefelé a jég alján

Agyunk mindkét felét használjuk a beszédhez

Az e-cigaretta nem a leszokást, hanem a rászokást szolgálja

Pánik Dániában egy hal miatt

GM-rizzsel a halálos kór ellen

Bizonyíték van rá, hogy vadászott a Tyrannosaurus rex

Megkérdõjelezik a téli madáretetés hasznát

Az „arzénkedvelõ” baktériumok a foszfort kedvelik

„Csak” 2,9×1029 mikróba él az óceánfenéken

A vírusok az élet negyedik fõ ága?

Militáns sajtókampány a GMO-vitában

A nyugati sztyeppvidéken háziasították a lovat

A krokodilfélék harapása a legerõsebb

Óriásbolhák szívták a dinók vérét

30 ezer év után életre keltett növény

Cáfolják az arzént DNS-ükbe beépítõ baktériumok létét

Föld alatt ragadozó növényt találtak

Tollmaradványok borostyánban a dinók korából

A nílusi krokodil nem egy faj, hanem kettõ

Afrika elhagyása után keveredtünk a neandervölgyiekkel

Férgek a föld mélyérõl

Az afrikai elefánt nem egy faj, hanem kettõ

Babázó csimpánzok

Pestis volt a középkori fekete halál

Állatok oxigén és fény nélkül

A dohányzási tilalom haszna

Fogfúrás helyett plazmakezelés

Tarkatollú dinoszaurusz

Két helyen is költõ vándormadarak

Irizálás nyomai 40 millió éves fosszilis madártollon

Bérfüstölõ filmsztárok

Élet 1626 méterrel az óceánfenék alatt

A legöregebb fa?

Feltételes brit engedély az ember-állat kimérakutatásra

Kisebb, olcsóbb protonterápiás készülék

Nem a dinoszauruszok kihalása teremtett teret nekünk, emlõsöknek

Fegyverrel vadászó csimpánzok

15 új madárfaj Észak-Amerikában

Óriás szauropoda Spanyolországból

Hatékonyabb alkoholgyártás génmanipulált élesztõvel

Életre keltett õslény

A dinoszaurusz bélparazitái

Újabb hiányzó láncszem van meg a hominidák sorában

Nyúzz meg, kicsim!

Visszafordították a sejtosztódást

Álom lenne a halálkörüli élmény?

A tengerbõl a szárazföldre

140–168 millió évesek a hangyák

Miért nem terjed emberrõl emberre a madárinfluenza?

Az élõvilág genetikai törzsfejlõdési fája

Ki fogott kisebb halat?

A narvál agyara érzékszerv

Emberallergiás macskák

Influenza meghatározó bioszenzor

Lencsevégen az óriáskalmár

Eszközt használó vad gorillák

A gyerekkori passzív dohányzás az egész életre kihat

A TBC gyûrte le a leprát?

A szennyvíz árulkodik a kokainfogyasztásról

Az ember pusztította ki az óriáslajhárt

A macskák nem érzik az édes ízt

A cetfélék újszülöttjei nem alszanak

Negyedével több termést hoz a GM-rizs

A repülõ kígyók titkai

Új majomfajt találtak Tanzániában

A terhes anya dohányzását az unokája is megsínyli

Kettesével rakta le a tojásait a dinó

Génterápiával a vakság ellen

A biodiverzitás ciklikusan nõ és csökken

Minden tizedik európai immúnis a HIV-re, és ezt a pestisnek köszönhetjük

Hajhagymából idegsejt

32 000 év után kelt életre

Világegyezmény a dohányzás visszaszorítására

Méhnyakrákot is okoz a passzív dohányzás

Gyorsétkezde, elhízás, cukorbaj

Szerszámot használó csuklyás majmok

„Csak” 33 méteres volt a szeizmoszaurusz

Negyedik típusú élõlények?

A T. rex tollas õse

A legkisebb gerinces

A kamasz agy érzékenyebb a nikotinra

A nõstények hiánya miatt haltak ki a dinoszauruszok?

A fák nem nõnek az égig

Hogyan jöttünk ki a szárazföldre?

Az alkohol fokozza a nikotin hatását

Két új dinoszauruszfaj az Antarktiszról

Sertésembrió sejtjeivel gyógyítottak cukorbeteg patkányt

Éhesen sósabb, édesebb

Ha kint füstöl, akkor is mérgez bent

Klónozott embrióból õssejteket nyertek

A galambok járják az utat

Több mint 400 millió éves szárnyas rovar

Hol hagyta el a lábát a kígyó?

Részletes kép a HIV-vírus felszínérõl

Aludjunk rá egyet! De tényleg!

Ma is ürítenek szegényített uránt egyes öbölháborús veteránok

Miért olyan nagy a fogad, Kardfogú?

A tizenéveskori terhesség oszteoporózist okozhat

125 millió éves erszényes

Nagy hézagot töltenek ki az emlõsök fejlõdési képében az új etiópiai leletek

Már az újszülöttek is a bal agyféltekéjükkel fogják fel a beszédet

A nõk más agyterületen érzik a fájdalmat, mint a férfiak

Nanosebészet a sejt belsejében lézerrel

A passzív dohányzás is rákot okoz

Az Agent Orange még ma is mérgezi a vietnamiakat

A legforróbb élõlény

A nagy halak kilenctizedét pusztította ki az ipari halászat fél évszázada

Miniatûr csikóhalra bukkantak

Egy kísérlet szerint a halak is éreznek fájdalmat

Õssejtek a kihullott tejfogból

300–400 ezer éves DNS

Dino-kannibalizmus

Az ugróvillások nem rovarok?

Az ondósejt hõérzékelõvel találja meg a petesejtet

Mesterséges aminosavat átörökítõ baktérium

Virágzó élet 300 méterrel az óceánfenék alatt

A H. pylori hidrogént eszik

Lefilmezték egyetlen DNS-molekula széthasadását

Évekrõl napokra csökkentik a teljes proteinanalízis idõigényét

Nyugat-nílusi láz transzplantációtól

Megfejtették a gekko kétezer éves titkát

A strucc ujjai bizonyítják: a madarak nem származhattak a terapodáktól

Az ugráló gének rombolhatnak is, és mutációkat hozhatnak létre

Térdoperáció az Antarktiszon távtanácsadással

Bakteriofágok teszik gyilkossá a viszonylag békés baktériumot

Szintetikus poliovírust hoztak létre

Az eddig ismert legrégibb hominida csaknem teljes koponyájára bukkantak

„Jobbkezes” és „balkezes” molekulákat szétválogató membrán

Új természetes aminosav: a 22.

A méregzsákokat korai szívbaj fenyegeti

Új rovarrendet találtak

Hidrogénbõl él az újonnan felfedezett bioszféra

A puszta akarat mozgatja a kurzort

Az ember legalább háromszor rajzott ki Afrikából

A T. rex nem tudott futni

A tollak elárulják, honnan jött a vándormadár

A klónozott egerek korán halnak

A szem harmadik fotoreceptor-sejtje

A szolárium fokozza a bõrrák veszélyét

A vizililiom nem igazi zárvatermõ

30 nap és éjjel folyamatosan hordható kontaktlencse

Extrém élet 200 méterre a föld alatt

A dohányos nõk koraszülése génhibával függ össze

Rézüstben lassabban romlik

Áramkör szilíciumból és idegsejtekbõl

Huszas éveink közepétõl már romlik a memóriánk

Hetven év múlva már valószínûleg csökkenni fog a Föld lakossága

Madarakra röptükben vadászó denevér

A nagy fehér cápa nõsténye otthonülõ, a hímje vagabund

A malária a gazdálkodó ember betegsége

5,2–5,8 millió éves emberõst találtak

Az antibiotikum-rezisztancia növekedése visszafordítható

Nitrogént megkötõ spirochéták

Ezerbillió vegyület közül egy: RNS-szintetizáló RNS-t állítottak elõ

Az orvosságosüveg dugójából is baj lehet

195 millió éves emlõsmaradvány

Újabb óriás dinoszauruszt találtak

Tollak, pihék borította dinoszaurusz

Mesterséges baktérium nem természetes fehérjével

Nem halt ki a sziámi krokodil

A hepatitisz C jelentõs fertõzési forrása a tetoválás

Testmelegtõl gélesedõ folyékony polimer

Virágot Algernonnak

Sugárzó anyagokat köthet meg a legsugárzásállóbb baktérium

A Perm végi kihalást is égitest ütközése okozta

Helyreállított agyi kapcsolatok

Fenekestül forgatják fel a rendszertant a DNS-vizsgálatok

„Õsbaktériumok” a nyílt óceán vizében

Beethoven súlyos ólommérgezésben szenvedett

A mentális betegek füstölik el az Egyesült Államok dohányfogyasztásának 45 százalékát

Proteáz inhibitorral rabul ejthetõ a malária kórokozója

Megfejtették egy növény génszekvenciáját

Javaslatok a karcinogén anyagok 10. listájára

Rejtélyes cápavész Floridában

Halhatatlan bõrt hozott létre a spontán mutáció

A nikotin szelektív agyméreg

A hosszú nyakú dinoszauruszok vagy hidegvérûek voltak, vagy nem hordhatták magasan az orrukat

Az újra feltalált jarovizálás

Kell az a pihenés

Új Vörös Lista

A biokémiai energiakonverzió új fotopigmentjét fedezték fel

A malária kórokozója lyukakat fúr a vörös vértestekbe

Vírus páncélban

Az üvegszem oda néz, ahova az ép

Felderítették a riboszóma fehérjeszintetizáló alegységének szerkezetét

Már az elsõ cigaretta nikotintartalma maradandó nyomot hagy az agyban

Érthetõbb és meggyõzõbb a szöveg papírról, mint képernyõrõl

A kólaitalok koffeintartalma az addikciót szolgálja?

Tejfehér mûvér klinikai próbán

A cél: házi vércukormérés infravörös spektroszkópiával

Grizzlyszámlálás DNS-lenyomattal

Félvezetõ mûretina

A madarak mégsem a dinók leszármazottai?

Óriás medúzák inváziója a Mexikói-öböl északi partvidékén

A legõsibb életrõl is hírt adhatnak a kövek

A tüdõrák jelentõs kockázati tényezõje a lakóhelyi radon

Szuperóriás-lajhár

A velõhüvelyt helyreállító sejttenyészet

Új lista a karcinogén anyagokról

Ártalmatlan génszállító szintetikus polimerbõl

Dinoszaurusz-szívet találtak

Szövettani elemzés a szikében

Szenzációs õsi fõemlõsleletek Kínából

A hályogképzõdés jelentõs kockázati tényezõje a napfény

A fehér cápa magánélete

Megcementezett gerinc

250 éves féregmatuzsálemek

Bénulást okozhat a bent maradt kullancs

Drágám, az iguánák összementek!

Számítógéppel látó vak

Napelemes pacemaker

Baktériumokat találtak a Vosztok-tó feletti jégben

Tablettával gyógyítható a trahoma

A Szauroposzeidon átvette a vezetést

Minimálisan invaziv bypass-mûtét robottal

Új biológiai fegyver a szúnyogok ellen

A dinoszaurusz-lábnyomok becsapósak

A száraz vidékek erdõsítése ellensúlyozhatja az üvegházhatást?

Az elsõ fényképek egy ritka rinocérosz-alfajról

A járvány az óceán megfertõzött mélyébõl jött

Óriásbaktériumok

Vasporral megmosdathatók az olajszármazékokkal szennyezett madarak

A mitokondrium nem tisztán anyai ágon öröklõdik

A tífusz kórokozója és a mitokondrium rokonok

A mozgó test sebességének becslése a retinában kezdõdik

81 fokon élõ férgek

Az óriáskalmárok különös nemi élete

Két agyfélteke  —  két gondolat

Bojtosúszójú halat fogtak Indonéziában

Feltárták egy fontos mitokondrium-enzim szerkezetét

Ruhaevõ baktériumok az ûrhajón

Kályha a csuklón

A születõ csillagok tették „balkezessé” fehérjéink alapegységeit?

„Jobbkezes” és „balkezes” antitestek

A jövõ fájdalommentes injekciója egy tû helyett négyszázzal?

Gyümölcsevõ madarak nélkül nem marad fenn az esõerdõ

Orrcseppekkel lesz gyógyítható az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex?

Évi 35 000 tonna DDT-t szórnak ki még ma is

A malária legrosszindulatúbb kórokozója nemrég terjedt szét egyetlen központból

Megvan a hiányzó láncszem: a madarak a dinoszauruszoktól származnak

Becsapódási kráterlánc a triász végérõl

Zeolitokon keletkezett az élet?

Bizonyíték emberi feromonra

Idõzített orvosságot nyomtatnak

Távirányított operáló minirobotok másznak a sérültbe

Kifordult sarkából a Föld

Múzeumban a Giganotosaurus rekonstruált csontváza

Hajdani élet nyomai a Marson?   —  Amit a NASA-bejelentésrõl tudni lehet

 

A fenti tudományos és mûszaki hírek hitelességét az biztosítja, hogy kivétel nélkül mind hiteles forásból származnak. Forrásként fõleg az új eredményt elért kutatók, fejlesztõk saját intézetének vagy cégének a sajtóközleményeit használom, amelyeket általában módjuk van maguknak a kutatóknak, fejlesztõknek közreadás elõtt ellenõrizni, de legalábbis ismerik õket, és tiltakozhatnak, ha a közleményben valmi nem pontos. Ezek mellett a sajtóközlemények mellett felhasználom néhány komoly, megbízható folyóirat (Nature, Scientific American, Proceedings of the National Academy of Sciences U.S. stb.) közleményeit. A hírek frissességét az garantálja, hogy kizárólag internetes, tehát gyorsan megjelenõ és azonnal ide érkezõ forrásokat használok. Minden hír alatt megadom a forrás(ok) URL-jét. Ha a hírhez illusztráció is tartozik, az általában a megjelölt forrás URL-en található, ha ettõl eltérõ helyen, azt külön jelzem. A hír általam megfogalmazott formájába nem veszem át az illusztrációt, egyrészt a szerzõi jogi problémák elkerülése érdekében, másrészt, hogy azok is gyorsan tudják letölteni az oldalt, akik lassú modemmel kapcsolódnak a hálóra. Az illusztrációk átvételi feltételei annak az URL-nak a gazdájára tartoznak, ahol az illusztráció található.

Ezek a hírek éveken át nagy népszerûségnek örvendtek, mint az OMIKK 3T hírrovata. Sokan olvasták õket, sok olvasótól kaptam elismerõ leveleket értük, sokan fejezték ki sajnálatukat, amikor a finanszírozás megszûntetése az OMIKK hálóoldalain halálra ítélte õket. Az „átszervezett” OMIKK új vezetõi nem voltak köztük. Nekik nem fájt a szívük ezért a kiadványért. „Meglepik azok a vélekedések, amelyek azt feltételezik, hogy a BME, amely képes arra, hogy hallgatók ezreit képezze a hídépítéstõl az autógyártáson keresztül a mikroelektronikáig, ne lenne képes arra, hogy egy nemzeti mûszaki információs központot és könyvtárt mûködtessen”  —  nyilatkozta állítólag az Oktatási Minisztérium „közigazgtási” államtitkára. Valóban meglepõ, de például ezt a hírrovatot, valamint a tematikus internet-katalógust (Virtuális könyvtárat) a jelek szerint tényleg nem képes mûködtetni. Ez kényszerített arra, hogy amatõr alapon folytassam az OMIKK által eldobott kiadványt, amelynek a szerzõi jogával én rendelkezem. Ez az amatõr alapon folytatás sajnos azzal jár, hogy kissé csökken az új hírek bevitelének rendszeressége, és talán a bevitt hírek mennyisége is. Ez azonban nem egyértelmû hátrány, hiszen így jobban tudok alkalmazkodni a valóban érdekes hírek mennyiségéhez. Hírínségben sem kényszerülök a havi norma kedvéért kevésbé érdekes hírt is bevinni, hírbõség idején viszont nem kéyszerülök a valóban érdekes hírek egy részét késõbbre tartalékolni.

                                                    Válas György

 

 

Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

Ami ezen és az alább következõ oldalakon található, az Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.


Legutóbb módosítva: 2016. szeptember 25.

Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa