Fogfúrás helyett plazmakezelés
Két helyen is költõ vándormadarak
Irizálás nyomai 40 millió éves fosszilis madártollon
Élet 1626 méterrel az óceánfenék alatt
Feltételes brit engedély az ember-állat kimérakutatásra
Kisebb, olcsóbb protonterápiás készülék
Nem a dinoszauruszok kihalása teremtett teret nekünk, emlõsöknek
15 új madárfaj Észak-Amerikában
Óriás szauropoda Spanyolországból
Hatékonyabb alkoholgyártás génmanipulált élesztõvel
Újabb hiányzó láncszem van meg a hominidák sorában
Visszafordították a sejtosztódást
Álom lenne a halálkörüli élmény?
140168 millió évesek a hangyák
Miért nem terjed emberrõl emberre a madárinfluenza?
Az élõvilág genetikai törzsfejlõdési fája
Influenza meghatározó bioszenzor
A gyerekkori passzív dohányzás az egész életre kihat
A szennyvíz árulkodik a kokainfogyasztásról
Az ember pusztította ki az óriáslajhárt
A macskák nem érzik az édes ízt
A cetfélék újszülöttjei nem alszanak
Negyedével több termést hoz a GM-rizs
Új majomfajt találtak Tanzániában
A terhes anya dohányzását az unokája is megsínyli
Kettesével rakta le a tojásait a dinó
A biodiverzitás ciklikusan nõ és csökken
Minden tizedik európai immúnis a HIV-re, és ezt a pestisnek köszönhetjük
Hajhagymából idegsejt
Világegyezmény a dohányzás
visszaszorítására Méhnyakrákot is okoz a passzív
dohányzás Gyorsétkezde, elhízás, cukorbaj Szerszámot használó csuklyás majmok Csak 33 méteres volt a szeizmoszaurusz A kamasz agy érzékenyebb a nikotinra A nõstények hiánya miatt haltak ki
a dinoszauruszok? Hogyan jöttünk ki a szárazföldre? Az alkohol fokozza a nikotin hatását Két új dinoszauruszfaj az Antarktiszról Sertésembrió sejtjeivel gyógyítottak cukorbeteg
patkányt Ha kint füstöl, akkor is mérgez bent Klónozott embrióból õssejteket nyertek Több mint 400 millió éves szárnyas rovar Hol hagyta el a lábát a kígyó? Részletes kép a HIV-vírus
felszínérõl Aludjunk rá egyet! De tényleg! Ma is ürítenek szegényített uránt egyes
öbölháborús veteránok Miért olyan nagy a fogad, Kardfogú? A tizenéveskori terhesség oszteoporózist
okozhat Nagy hézagot töltenek ki az emlõsök
fejlõdési képében az új etiópiai leletek Már az újszülöttek is a bal
agyféltekéjükkel fogják fel a beszédet A nõk más agyterületen érzik a fájdalmat, mint
a férfiak Nanosebészet a sejt belsejében lézerrel A passzív dohányzás is rákot okoz Az Agent Orange még ma is mérgezi a vietnamiakat A nagy halak kilenctizedét pusztította ki az ipari
halászat fél évszázada Egy kísérlet szerint a halak is éreznek
fájdalmat Õssejtek a kihullott tejfogból Az ondósejt hõérzékelõvel
találja meg a petesejtet Mesterséges aminosavat
átörökítõ baktérium Virágzó élet 300 méterrel az
óceánfenék alatt Lefilmezték egyetlen DNS-molekula
széthasadását Évekrõl napokra csökkentik
a teljes proteinanalízis idõigényét Nyugat-nílusi láz
transzplantációtól Megfejtették a gekko kétezer éves
titkát A strucc ujjai bizonyítják: a madarak nem
származhattak a terapodáktól Az ugráló gének rombolhatnak is, és
mutációkat hozhatnak létre Térdoperáció az Antarktiszon
távtanácsadással Bakteriofágok teszik gyilkossá a viszonylag
békés baktériumot Szintetikus poliovírust hoztak létre Az eddig ismert legrégibb hominida csaknem teljes
koponyájára bukkantak Jobbkezes és balkezes
molekulákat szétválogató membrán
Új természetes aminosav: a 22. A méregzsákokat korai szívbaj
fenyegeti Hidrogénbõl él az újonnan
felfedezett bioszféra A puszta akarat mozgatja a kurzort Az ember legalább háromszor rajzott ki
Afrikából A tollak elárulják, honnan jött a
vándormadár A klónozott egerek korán halnak A szem harmadik fotoreceptor-sejtje A szolárium fokozza a bõrrák
veszélyét
A dohányos nõk koraszülése génhibával függ össze
Áramkör szilíciumból és idegsejtekbõl
Huszas éveink közepétõl már romlik a memóriánk
Hetven év múlva már valószínûleg csökkenni fog a Föld lakossága
Madarakra röptükben vadászó denevér
A nagy fehér cápa nõsténye otthonülõ, a hímje vagabund
A malária a gazdálkodó ember betegsége
5,25,8 millió éves emberõst találtak
Az antibiotikum-rezisztancia növekedése visszafordítható
Ezerbillió vegyület közül egy: RNS-szintetizáló RNS-t állítottak elõ
Az orvosságosüveg dugójából is baj lehet
195 millió éves emlõsmaradvány
Újabb óriás dinoszauruszt találtak
Tollak, pihék borította dinoszaurusz
Mesterséges baktérium nem természetes fehérjével
A hepatitisz C jelentõs fertõzési forrása a tetoválás
Testmelegtõl gélesedõ folyékony polimer
Sugárzó anyagokat köthet meg a legsugárzásállóbb baktérium
A Perm végi kihalást is égitest ütközése okozta
Helyreállított agyi kapcsolatok
Fenekestül forgatják fel a rendszertant a DNS-vizsgálatok
Õsbaktériumok a nyílt óceán vizében
Beethoven súlyos ólommérgezésben szenvedett
A mentális betegek füstölik el az Egyesült Államok dohányfogyasztásának 45 százalékát
Proteáz inhibitorral rabul ejthetõ a malária kórokozója
Megfejtették egy növény génszekvenciáját
Javaslatok a karcinogén anyagok 10. listájára
Halhatatlan bõrt hozott létre a spontán
mutáció
A hosszú nyakú dinoszauruszok vagy
hidegvérûek voltak, vagy nem hordhatták magasan az orrukat Kell az a pihenés
A biokémiai energiakonverzió új
fotopigmentjét fedezték fel A malária kórokozója lyukakat
fúr a vörös vértestekbe Az üvegszem oda néz, ahova az
ép Felderítették a riboszóma
fehérjeszintetizáló alegységének
szerkezetét Már az elsõ cigaretta nikotintartalma
maradandó nyomot hagy az agyban Érthetõbb és meggyõzõbb
a szöveg papírról, mint képernyõrõl A kólaitalok koffeintartalma az addikciót
szolgálja? Tejfehér mûvér klinikai
próbán A cél: házi vércukormérés
infravörös spektroszkópiával Grizzlyszámlálás
DNS-lenyomattal A madarak mégsem a dinók
leszármazottai? Óriás medúzák
inváziója a Mexikói-öböl északi
partvidékén A legõsibb életrõl is hírt
adhatnak a kövek A tüdõrák jelentõs
kockázati tényezõje a lakóhelyi radon A velõhüvelyt helyreállító
sejttenyészet Új lista a karcinogén anyagokról Ártalmatlan génszállító
szintetikus polimerbõl Szenzációs õsi
fõemlõsleletek Kínából A hályogképzõdés
jelentõs kockázati tényezõje a napfény Bénulást okozhat
a bent maradt kullancs Drágám, az iguánák
összementek! Baktériumokat találtak a
Vosztok-tó feletti jégben Tablettával gyógyítható
a trahoma A Szauroposzeidon átvette a vezetést
Minimálisan invaziv
bypass-mûtét robottal Új biológiai fegyver a
szúnyogok ellen A dinoszaurusz-lábnyomok
becsapósak A száraz vidékek
erdõsítése ellensúlyozhatja az
üvegházhatást? Az elsõ fényképek egy ritka
rinocérosz-alfajról A járvány az óceán
megfertõzött mélyébõl jött Vasporral megmosdathatók az
olajszármazékokkal szennyezett madarak A mitokondrium nem tisztán anyai ágon
öröklõdik
A tífusz kórokozója és a
mitokondrium rokonok A mozgó test sebességének becslése a
retinában kezdõdik Az óriáskalmárok különös nemi
élete Bojtosúszójú halat fogtak
Indonéziában Feltárták egy fontos mitokondrium-enzim
szerkezetét Ruhaevõ baktériumok az ûrhajón
A születõ csillagok tették
balkezessé fehérjéink alapegységeit? Jobbkezes és balkezes antitestek
A jövõ fájdalommentes injekciója egy
tû helyett négyszázzal? Gyümölcsevõ madarak nélkül nem
marad fenn az esõerdõ Orrcseppekkel lesz gyógyítható az
Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex?
Évi 35 000 tonna DDT-t szórnak ki
még ma is A malária legrosszindulatúbb kórokozója
nemrég terjedt szét egyetlen központból Megvan a hiányzó láncszem: a madarak
a dinoszauruszoktól származnak Becsapódási kráterlánc a
triász végérõl Zeolitokon keletkezett az élet? Idõzített orvosságot nyomtatnak Távirányított operáló
minirobotok másznak a sérültbe Múzeumban a Giganotosaurus rekonstruált
csontváza Hajdani élet nyomai a Marson?
Amit a NASA-bejelentésrõl tudni lehet
A fenti tudományos és mûszaki
hírek hitelességét az biztosítja, hogy kivétel
nélkül mind hiteles forásból származnak.
Forrásként fõleg az új eredményt elért
kutatók, fejlesztõk saját intézetének vagy
cégének a sajtóközleményeit használom,
amelyeket általában módjuk van maguknak a kutatóknak,
fejlesztõknek közreadás elõtt ellenõrizni, de
legalábbis ismerik õket, és tiltakozhatnak, ha a
közleményben valmi nem pontos. Ezek mellett a
sajtóközlemények mellett felhasználom néhány
komoly, megbízható folyóirat (Nature, Scientific
American, Proceedings of the National Academy of Sciences U.S. stb.)
közleményeit. A hírek frissességét az garantálja,
hogy kizárólag internetes, tehát gyorsan megjelenõ és
azonnal ide érkezõ forrásokat használok. Minden hír
alatt megadom a forrás(ok) URL-jét. Ha a hírhez
illusztráció is tartozik, az általában a megjelölt
forrás URL-en található, ha ettõl eltérõ helyen,
azt külön jelzem. A hír általam megfogalmazott
formájába nem veszem át az illusztrációt,
egyrészt a szerzõi jogi problémák elkerülése
érdekében, másrészt, hogy azok is gyorsan tudják
letölteni az oldalt, akik lassú modemmel kapcsolódnak a
hálóra. Az illusztrációk átvételi feltételei
annak az URL-nak a gazdájára tartoznak, ahol az illusztráció
található.
Ezek a hírek éveken át nagy népszerûségnek
örvendtek, mint az OMIKK 3T hírrovata. Sokan olvasták õket,
sok olvasótól kaptam elismerõ leveleket értük, sokan
fejezték ki sajnálatukat, amikor a finanszírozás
megszûntetése az OMIKK hálóoldalain halálra
ítélte õket. Az átszervezett OMIKK új
vezetõi nem voltak köztük. Nekik nem fájt a szívük
ezért a kiadványért. Meglepik azok a vélekedések,
amelyek azt feltételezik, hogy a BME, amely képes arra, hogy hallgatók
ezreit képezze a hídépítéstõl az
autógyártáson keresztül a mikroelektronikáig, ne lenne
képes arra, hogy egy nemzeti mûszaki információs központot
és könyvtárt mûködtessen
nyilatkozta állítólag az Oktatási Minisztérium
közigazgtási államtitkára. Valóban
meglepõ, de például ezt a hírrovatot, valamint a tematikus
internet-katalógust (Virtuális könyvtárat) a jelek szerint
tényleg nem képes mûködtetni. Ez kényszerített
arra, hogy amatõr alapon folytassam az OMIKK által eldobott kiadványt,
amelynek a szerzõi jogával én rendelkezem. Ez az amatõr alapon
folytatás sajnos azzal jár, hogy kissé csökken az új
hírek bevitelének rendszeressége, és talán a bevitt
hírek mennyisége is. Ez azonban nem egyértelmû
hátrány, hiszen így jobban tudok alkalmazkodni a valóban
érdekes hírek mennyiségéhez. Hírínségben
sem kényszerülök a havi norma kedvéért
kevésbé érdekes hírt is bevinni, hírbõség
idején viszont nem kéyszerülök a valóban érdekes
hírek egy részét késõbbre tartalékolni.
Válas György
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc
böngészõjével olvashatja.
Ami ezen és az alább következõ oldalakon található,
az Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
Legutóbb módosítva: 2010. február 24.
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |