Nagy lépést tettek elõre a terápiás célú klónozás terén a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói. Amikor kísérletük megkezdésérõl hírt adtak, riadót fújt a dilettáns sajtó, amely a klónozás szó minden említésétõl pánikba esik. Az eredményrõl szóló beszámolójukból egyértelmûvé vált, hogy pánikra semmi ok, a kísérletnek semmi köze sincs a reproduktív klónozáshoz, amivel pedig kísérleteztek, az nem emberi lény, hanem önmagában életképtelen sejtképzõdmény.
Mint a tudósok beszámoltak róla, 16 önkéntesbõl 242 friss petesejtet emeltek ki, azokat megfosztották sejtmagjuktól, majd ugyanazon donor egy testi sejtjének a sejtmagját ültették a helyére. A sejtmag kinyerésére új, az eddig alkalmazottnál kíméletesebb eljárást alkalmaztak. A 242 klónozott sejtbõl 30 bizonyult fejlõdõképesnek. 100 sejtbõl álló hólyagcsíra (blasztocita) állapotig engedték fejlõdni laboratóriumi körülmények között (in vitro) a 30 emberi sejtbõl klónozott sejtet, majd az ebbõl az állapotból kinyert õssejteket már sejttenyészetként szaporították tovább. Végül azonban csak egyetlen õssejtvonalhoz jutottak. Ebbõl három szövettípus sejtjei fejlõdtek. Amikor ezekbõl egerekbe ültettek be sejteket, izom-, porc- és csontsejtek jöttek létre belõlük.
A klónozás nagyon ígéretes útnak látszik egyes betegségek gyógyításában, néhány betegség esetén pedig pillanatnyilag ez látszik az egyetlen lehetséges útnak. Reményeink szerint ugyanis saját sejtek klónozásával egyszer majd olyan szöveteket, a nagyon távoli jövõben esetleg teljes szerveket lehet létrehozni, amelyek a klónozás donorjába visszaültetve egyáltalán nem váltanak ki immunreakciót, amelyeket az immunrendszer teljesen saját szövetként, illetve szervként ismer el. Úgy tûnik, hogy ehhez a legreménykeltõbb út az õssejttenyészeteken át vezet.
2004. február 22.
Scientific American.com, February 13, 2004,
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?chanID=sa003&articleID=000E0F1C-EF9D-102B-AF9D83414B7F0000
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |