A Buffaloi Egyetem egy kutatója filmre vette, ahogy egyetlen DNS-molekula széthasad két nukleotid-láncra. Ez a sejtosztódás elsõ lépése. A következõ lépésben az így szabaddá vált mindkét lánc kiegészül egy-egy teljes DNS-molekulává, ezzel a kromoszóma megkettõzõdik.
A különleges mikrotechnikai bravúrhoz számos részletproblémát kellett megoldani. Elõször egy mikroszkopikus polisztirol-ágyhoz kötötte a kutató az önmagában túl kicsiny DNS-molekulát. Ezután a polisztirol-ággyal együtt egy általa kifejlesztett, és lézercsipesznek elnevezett eszközzel fogta meg. Ez a lézercsipesz egy optikai csapda, amelyet a mikroszkópon át bevezetett lézerfény hoz létre, és amely képes a mikroszkopikus polisztirol-darabkát fogva tartani. Foglyul ejtés után a DNS-molekula szabad végét összehozta azzal a helikáz molekulával, amely enzimként a DNS-molekula felhasítását végzi. A DNS-molekulát és a polisztirol-ágyat fluoreszcens festékkel festette meg. Az így elõkészített együttest egy Y-alakú áramlási kamra egyik ágán vezette be, a másik ágon ATP (adenozin-trifoszfát) molekulákat tartalmazó oldatot vezetett be. A harmadik ág a kivezetés. Az ATP az az anyag, amely a sejten belüli folyamatokat energiával látja el, átalakítva a táplálék energiatartalmát a sejtet mûködtetõ energiává. A felvevõgépet az Y csatlakozási pontjára fókuszálta. Ott a DNS-molekula és helikáz-molekula együttese találkozik az ATP-molekulával, és ezzel megindul a DNS felhasadása. Ez a felvételen úgy látszik, hogy a fluoreszcens festékkel megfestett DNS-molekula fénylõ gyöngysora egyre rövidebb lesz.
Az elsõ felvételeken a kutató a genetikusok kedvenc kísérleti lénye, az Escherichia coli baktérium egy egyszerû helikáz enzimjét alkalmazta, amely a megfelelõ DNS-molekulát egyszerûen „szétcipzárazza”. A következõkben ennél jóval bonyolultabb mûködésû helikáz enzimekkel is dolgozni akar.
A kidolgozott filmezési eljárás végsõ soron a rákgyógyszerek fejlesztését szolgálja. A rákos daganat gyorsan szaporodó sejtekbõl áll, benne tehát gyakori a DNS felhasadása. Ha egy DNS-molekula felhasadását már sikerül lefilmezni, akkor megismételhetõ a felvétel különbözõ potenciális rákgyógyszerek jelenlétében. Ilyenkor a filmen látható, ha a felhasadás a szer hatására ideiglenesen vagy véglegesen leáll, esetleg lelassul. A különbözõ molekulák mûködésének ilyen vizsgálata pedig segítséget nyújt újabb gyógyszernek szánt molekulák megtervezésében.
2002. november 15.
University at Buffalo News, Friday, November 8, 2002,
http://www.buffalo.edu/news/fast-execute.cgi/article-page.html?article=59190009
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |