Ismeretes, hogy egy a Yucatan-félszigetre becsapódó kisbolygó vagy üstökös nyomán haltak ki 65 millió éve a dinoszauruszok. De a becsapódás okozta lehûlés mi módon vezetett a kihalásukra? Sokan úgy gondolják, hogy éhen haltak a növényzet pusztulása nyomán. Most azonban a Leedsi Egyetem egy kutatója új elképzeléssel állt elõ.
A mai hüllõfajok némelyikénél, például a krokodiloknál a tojást körülvevõ talaj hõmérséklete dönti el, hogy a tojásból hím kel-e ki vagy nõstény. Alacsonyabb hõmérsékleten hím kel ki, magasabb hõmérsékleten ugyanabból a tojásból nõstény. Mi történhetett, ha esetleg a dinoszauruszoknál is így volt? Akkor a becsapódás okozta lehûlés nyomán minden tojásból hím kelhetett ki, nem születtek nõstények, ettõl szakadhatott meg a nemzedékek sora.
Ez, persze, még csak ötlet. Hogy ebbõl tudományos elmélet, vagy akár csak tudományos hipotézis legyen, ahhoz bizonyítékokat kell keresni.
2004. április 23.
Nature Science Update, 23 April 2004,
http://www.nature.com/nsu/040419/040419-11.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |