Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói kiderítették, hogy a gyomorfekély (ulkusz ventrikuli), a nyombélfekély (ulkusz duodeni), és két emésztõrendszeri rák létrejöttéért felelõs baktérium, a Helicobacter pylori hidrogénbõl nyeri az élete fenntartásához szükséges energiát. Ez a baktérium a gyomor és a nyombél erõsen savas környezetében él, ahol tehát igen magas a hidrogénion-koncentráció. Energiájukat hidrogénbõl nyerõ baktériumokat már korábban is ismertek, fõleg a talajlakók körébõl. A felfedezést az teszi mégis meglepõvé, hogy a kórokozó baktériumok körében ilyet még nem találtak. A kórokozó baktériumok túlnyomó többsége cukrokból vagy más szénhidrátokból él.
A felfedezés távlatilag új utat nyithat a fekélybetegség gyógyításában, a H. pylori elleni védekezésben. Ha ugyanis sikerül olyan gyógyszert kifejleszteni, amely a baktérium hidrogenáz enzimjének a mûködését blokkolja, akkor ettõl a baktérium éhen hal. Mivel ehhez hasonló enzim sem az emberi szervezetben, sem a vele szimbiózisban élõ baktériumokban nincs, remélhetõ, hogy egy ilyen blokkoló gyógyszer mentes lenne a mellékhatásoktól.
2002. december 4.
North Carolina State University News Release, Dec. 2, 2002,
http://www.ncsu.edu/news/press_releases/02_12/316.htm
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |