Az utóbbi néhány évben a biológusok három világra osztják fel az élõlényeket: Archaeákra, prokariótákra és eukariótákra. Az Archaeák közé tartoznak általában az extremofil mikroorganizmusok, a prokariótákhoz a baktériumok, az eukariótákhoz, a valódi sejtmagvasokhoz pedig egyebek mellett valamennyi soksejtû élõlény. Mint a felosztásból látszik, a vírusokat a biológusok nem tekintik élõlényeknek. Lehet azonban hogy ezen a szemléleten változtatni kell.
A vírusok nem képesek önmaguk reprodukálására, és nem képesek fehérjetermelésre. Az általuk megszállt sejteket kényszerítik arra, hogy õket reprodukálják, és hogy a burkukhoz szükséges, genetikai kódjukkal definiált fehérjéket elõállítsák. Egy 1992-ben felfedezett óriásvírusról a mimivírusról most kiderítették azonban marseillesi kutatók, hogy önállóan is képes mintegy 150 saját fehérjéje szintézisére, és saját genetikai kódja létrehozására, képes saját génhibái kijavítására. Így ezt a vírust valószínûleg élõlénynek kell tekinteni.
A mimivírust 1992-ben egy amõbában fedezték fel, a vele fertõzött amõbát pedig egy angliai hûtõtoronyban, amelyet azért vizsgáltak meg alaposan, mert felmerült a gyanú, hogy egy influenzajárványért felelõs. Ez a vírus 800 nm átmérõjû, négyszer akkora, mint a himlõvírus. A genetikai kódja 1260 génben 1,2 millió bázisból áll, többszörösébõl, mint az eddig ismert legnagyobb genetikai anyagú vírusok, többõl, mint nem egy baktérium, ráadásul ez az 1260 gén majdnem mind mûködõ gén, alig van köztük néma. Van köztük 50 olyan gén, amilyennel vírusban még sohasem találkoztak a kutatók, hét génje pedig közös valamennyi sejtes élõlénnyel. Ellentétben a többi vírussal, amelyek genetikai anyaga vagy DNS vagy RNS, a mimivírus mindkettõt használja. Az is lehet tehát, hogy végül nem is vírusnak minõsítik ezt a lényt, hanem az élõlények negyedik világához tartozónak.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy más hasonló óriásvírusokat is felkutassanak.
2004. október 15.
News@nature.com, 14 October 2004,
http://www.nature.com/news/2004/041011/full/041011-14.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |