A középkor különös legendáit a ló alakú, vad egyszarvúról az Európa belsõ vidékeire eljutott szarvak táplálták. Késõbb kiderült, hogy ezek a szarvak valójában egy arktikus delfinfajnak, a narválnak az agyarai. A narvál 44,5 m hosszú, 11,5 tonnás, a többi sarkvidéki, jégtáblák alá beúszó delfinfajhoz hasonlóan hátúszó nélküli, és az Arktikus-óceán atlanti oldalán él, a legnagyobb számban Kanada vizein, de elõfordul egészen az orosz Szevernaja Zemlja vidékéig. Általában a felsõ állkapcsa bal oldalán viseli egyetlen, 2,4 m hosszú, egyenes, csavart felületû, a végén kihegyesedõ agyarát, amely olyan rugalmas, hogy 30 centit is elhajlítható törés nélkül. Minden hímnek van ilyen agyara, és a legtöbb nõsténynek, de nagyritkán találnak narvált két agyarral is.
Évszázadokon át övezte titok és talány ezt a hatalmas módosult fogat. Csak találgatták, hogy mire való. Feltûnõ volt, hogy a hímek egymással való vetélkedésükben soha nem használják fegyverként, viszont gyakran barátságosan összedörzsölgetik, máskor párhuzamosan emelik fel a víz fölé.
A titokra most a Harvard Orvosegyetem Fogorvosi Karának egy kutatója derített fényt. Az agyar középvonalában végighúzódó idegpályából tízmillió idegvégzõdés tör ki a fog felszínére. Ezekkel a delfin érzékeli a víz hõmérsékletének és sótartalmának a változásait, és érzékeli azokat a kicsiny anyagi részecskéket, amelyek halraj közelségét jelzik. Az agyar tehát érzékszerv, amely segíti az állatot a vadászatban, amikor 400 méterre is lemerül az éjsötét sarki vizekbe, és segíti õt a szabad vízfelületek megtalálásában, amikor visszatér a mélybõl.
2005. december 28.
Harvard Medical School Office of Public Affairs News Release, December 13, 2005,
http://web.med.harvard.edu/sites/RELEASES/html/12_13nweeia.html
Scientific American.com, December 14, 2005,
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?chanID=sa003&articleID=0002569C-5144-139F-914483414B7F0000
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |