Válas György tudományos és mûszaki hírei
Élettudományok

Orrcseppekkel lesz gyógyítható az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex?

 

Az Alzheimer-kór tulajdonképpen hiánybetegség. Az úgynevezett idegnövekedési faktort elõállító sejtek pusztulása miatt az agy hiányt szenved ebben a vegyületben, ezért az elpusztult szinopszisok helyett nem nõnek újak, így degenerálódik az agy. A betegség gyógyítható, vagy legalábbis stabilizálható lenne, ha sikerülne pótolni a hiányzó idegnövekedési faktort. Erre elvileg két út áll nyitva: vagy a vegyületet termelõ sejteket kell pótolni, vagy magát a vegyületet kell kívülrõl bevinni. A kutatóknak mindkét úton el kell indulniuk, mert nem lehet tudni, melyik hozza meg hamarabb a sikert.

Az idegnövekedési faktor bevitelének van egy nagy akadálya: a vegyület molekulái olyan nagyok, hogy nem képesek átlépni a vér-agy gátat, az agyat a véredények felõl õrzõ védõrendszert. Hiába adják tehát be a vegyületet intravénás injekcióval a vérbe, az onnan nem jut el az agyba. Az Egyesült Államokban a Szent Pál Körzeti Kórház Alzheimer-kutató központja egyik kutatóorvosának, William Freynek támadt az az ötlete, hogy talán orron át bevihetõ az agyba ez a vegyület.

A szaglóidegeknek van egy különös anatómiai sajátságuk: szinopszisok közbeiktatása nélkül, közvetlenül futnak be az orr szaglóhámjáról az agy szaglóközpontjába. Ez régen ismeretes, sõt, az is, hogy ez komoly veszélyeket rejt magában. Az orrból a szaglóideg mentén bejuthatnak például az agyba a herpeszvírusok. Ismeretes olyan kísérlet is, amelynek során majom orrába nagyon finom aranyszemcséket juttattak, és bizonyos idõ után az aranyszemcsék egy részét megtalálták a majom agyában. Frey egy szép nap arra a gondolatra ébredt, hogy talán az idegnövekedési faktor is bejuttatható íly módon az agyba. Ötletét patkánykísérlet követte, és az eredmény felette bíztató volt. Az orrba történt félórás csöpögtetés után egy órával a kísérleti patkányoknak nemcsak a szaglóközpontjában sikerült detektálni az idegnövekedési faktort, hanem agyuk más részein is. A kontrollcsoport injekcióban kapta az idegnövekedési faktort, az õ agyukban nem lelték nyomát.

Nemcsak az Alzheimer-kór, hanem a másik két rettegett agybetegség, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex is olyan betegségek, amelyek sikeres gyógyítását az orvosok az agyba közvetlenül bejuttatott gyógyszerektõl remélik. Ezekben az esetekben is olyan nagy molekulákat kéne bejuttatni, amelyek nem képesek átlépni a vér-agy gátat. Ezeknek a betegségeknek a gyógyításában is meg lehet majd talán próbálkozni a gyógyszer orron át való bejuttatásával.

1998. szeptember 8.

New Scientist Planet Science,
http://www.newscientist.com/ns/980905/nnose.html


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa