Válas György tudományos és mûszaki hírei
Élettudományok

A tüdõrák jelentõs kockázati tényezõje a lakóhelyi radon

 

Régóta ismeretes, hogy egyes helyeken jelentõs sugárterhelést okoz a lakások levegõjének radontartalma. Az általános veszélyen belül azonban most azt vizsgálta a University of Iowa egy kutatócsoportja, hogy ez a sugárterhelés milyen kockázatot jelent a tüdõrák szempontjából. Ennek érdekében 1027 olyan 40 év feletti nõt vizsgáltak meg a glaciális üledék miatt ebbõl a szempontból különösen terhelt Iowa államból, aki legalább 20 éve lakik jelenlegi otthonában. Közülük 413-nak frissen diagnosztizált tüdõrákja volt, a többi 614 alkotta a kontrollcsoportot. Egyrészt azért választottak nõket a felmérés alanyául, mert õket kevesebb munkahelyi karcinogén ártalom éri, másrészt azért, mert õk több idõt töltenek otthonukban, mint a férfiak. A felmérés minden alanyának otthonában legalább négy radondetektort állítottak föl. Azoknál, akiknek az otthonában a radonterhelés elérte a 0,01 Bq/l (bequerel per liter) értéket, 50%-kal nagyobbnak találták a dohányzásra való korrekció után a tüdõrák kockázatát, mint azoknál, akik nincsenek számottevõ radonterhelésnek kitéve. Így egyértelmûvé vált, hogy az otthon belélegzett radon a tüdõrák jelentõs kockázati tényezõi közé tartozik.

A radon a rádium radioaktív bomlási terméke, nemesgáz. Színtelen, szagtalan, érzékszerveinkkel észlelhetetlen. Nemesgáz volta miatt a kémiailag kötött rádiumból való keletkezése után maga nem képez kémiai kötést, ezért a talajból, kõzetekbõl kiszabadul. és a repedéseken feljut a légkörbe. Ha a talajból lakások zárt terébe jut, ott összegyûlik. Leggyakrabban vulkanikus kõzetekre és ilyenekbõl képzõdött (pl. glaciális) lerakódásokra épült lakóépületekben éri el a mennyisége a fenyegetõ mértéket, ezekben is elsõsorban az alacsonyabb szinteken. Hazánk nagy részét több ezer méter vastag tengeri és folyami üledék borítja, ezért nálunk csak néhány körülhatárolt (a középhegységekhez tartozó vagy ahhoz közeli) körzetben fenyeget. Ezekben a körzetekben érdemes minden épület radonterhelését kimérni.

A már álló épület radonterhelését csökkenteni nagyon nehéz. Ki lehet egészíteni a talaj felõli szigetelést, és érdemes sûrûn és alaposan szellõztetni. Az új építkezésekhez speciális radonszigetelést fejlesztettek ki. A talajra légáteresztõ (pl. sóder vagy perlit) réteget kell fektetni, erre erõs fóliát, majd a hagyományos betonaljzatot, nagyon gondosan szigetelve. A légáteresztõ rétegbõl szellõzõkürtõ kell vezessen az épület fölé, ebbe szükség esetén ventillátoros szellõzést kell beépíteni.

2000. június 30.

University of Iowa Press Release, May 25, 2000,
http://www.uiowa.edu/%7Eournews/current/News/2000/may00/hea/0525radon.html

United States Environmental Protection Agency: Radon Resistant New Construction,
http://www.epa.gov/iaq/construc.html


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére Vissza környezetünk híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa