Az eddig ismert legnagyobb hõtûrésû hipertermofil élõlény a 113 C°-on még szaporodó Pyrolobus fumarii volt. Most a Massachusettsi Egyetem, illetve az USA Oceanográfiai Minisztériuma három kutatója olyan mikroorganizmust fedezett fel a Csendes-óceán Juan de Fuca Hátságának „fekete füstölõiben”, vulkanikus eredetû óceánfenéki hõforrásaiban, amely 121 C°-on még vígan szaporodik, és 130 C°-on még életben marad. 121 C° az orvosi eszközök autoklávos sterilizálásának a szokásos hõmérséklete. A mikroorganizmus zavartalan élettevékenysége legmagasabb hõmérsékletérõl a 121-es törzs ideiglenes nevet kapta.
A 2–3 µm átmérõjû 121-es törzs az archaeák közé tartozik. Ezeket a prokariótáktól (köztük a baktériumoktól) egyrétegû sejthártyájuk és citoplazma-mebránjuk különbözteti meg. Egyes kutatók úgy tartják, hogy az archaeák a legõsibb élõlények, tõlük származtak a prokarióták, azoktól pedig az eukarióták, a sejtmagvas élõlények. Mások azonban úgy vélik, hogy az élõvilág e három birodalma egyetlen közös õstõl származik, és az élõvilág fejlõdésének más-más ágát képviseli. Az mindenesetre tény, hogy az archaeák közé tartozik a legtöbb extremofil, vagyis szokatlan, szélsõséges körülmények között élõ mikroorganizmus.
A 121-es törzset azonban nemcsak különleges életkörülményei, fantasztikus hõtûrése teszik rendkívüli újdonsággá, hanem szokatlan anyagcseréje is. A fotoszintézisre képtelen archaeák általában nagyon különleges vegyi folyamatokból nyerik az életük fenntartásához szükséges energiát. Sokuk anyagcseréje alapszik a metán oxidációján vagy a kén-, illetve nitrogénvegyületek kémiai reakcióin, van köztük, amelyik az elemi hidrogénbõl nyeri az energiáját. A 121-es törzs azonban eddig ismeretlen típust képvisel: abból él, hogy vas(III) iont redukál vas(II) ionná. Az így keletkezõ magnetitszemcsék kimutathatók, ha a mikroorganizmust autoklávban tenyésztik. Ez az anyagcsere lehetõvé teszi, hogy a 121-es törzs az élet elõõrse legyen olyan helyeken, ahol elõtte még semmilyen lény nem élt.
A mind nagyobb és nagyobb hõmérsékleten szaporodóképes, illetve mind különlegesebb és különlegesebb energiaforrásból táplálkozó élõlények felfedezése nem puszta tudományos érdekesség. Ezek a felfedezések utat nyitnak annak a megértéséhez, hogy mikor, milyen körülmények között kezdhetett fejlõdni a földi élet, és hogy milyen élõlények után érdemes kutatni a Földön kívül.
2003. augusztus 18.
National Science Foundations Office of Legislative and Public Affairs Press Release NSF PR 03-84, August 14, 2003,
http://www.nsf.gov/od/lpa/news/03/pr0384.htm
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |