Válas György tudományos és mûszaki hírei
Élettudományok

Két agyfélteke  —  két gondolat

 

A hatvanas években úgy gyógyították az epilepsziát, hogy átvágták a két agyféltekét összekötõ idegnyalábot. Mivel ilyen mûtétet ma már nem végeznek, megismételhetetlen kísérleti anyagot jelentenek az akkor mûtött betegek a két agyfélteke külön-külön történõ vizsgálatára.

Kaliforniai kutatóorvosok ilyen szétválasztott agyú betegeken végeztek kísérleteket. Kettéosztott képernyõn tettek fel nekik kérdéseket, akár két különbözõ kérdést a bal és a jobb szemüknek, válaszolniuk pedig nem szóban kellett, hanem a kezük ügyében lévõ öt-öt emeltyûvel. Az emeltyûk jelenthették például a „nem”, az „alig”, a „közepesen”, a „meglehetõsen” és a „nagyon” válaszokat, ahogy az a tesztlapokon megszokott. Mivel a kezükkel válaszoltak a feltett kérdésekre, a két agyfélteke válasza elvált egymástól, a jobb kéz a bal agyfélteke, a bal kéz a jobb agyfélteke válaszát adta a feltett kérdésekre. Az ép agyú emberben a két agyfélteke együttmûködik, befolyásolja egymás válaszát. A szétválasztott agyú betegek viszont tisztán adták a két agyfélteke külön-külön válaszát.

A vizsgálatot több kísérleti személyen elvégezve, minden esetben az adódott, hogy a két agyfélteke válasza között jelentõs különbség van. Például, akinek kisgyermekkori brutális bántalmazások okozták a mûtéttel késõbb megszüntetett epilepsziáját, annak az egyik agyféltekéje nyugodtan gondolt vissza a hajdani bántalmazásokra, a másikban az eltelt évtizedek dacára nagy felindulást váltott ki az emlék. Akiktõl önértékelést vártak a vizsgálatban, azok bal agyféltekéje alulértékelt, jobb agyféltekéje túlértékelt önképet adott ahhoz képest, amit barátaik és rokonaik mondtak róluk.

A kutatók feltételezték, hogy az egy agyban két gondolat az ép agyú emberekben is fellelhetõ, csak az agyféltekék együttmûködése ezt elnyomja. Ezért olyan kísérletet terveztek, amelyben ép agyú embernek is meg tudták szólítani külön-külön a két agyféltekéjét. A látóidegek elrendezése olyan, hogy mindkét szembõl mindkét agyféltekébe eljut a kép. Kivétel ez alól a recehártya belsõ széle. A bal recehártya jobb szélérõl csak a jobb agyféltekébe, a jobb recehártya bal szélérõl csak a balba jut kép. Ezért a kísérleti személyekre olyan szemüveget adtak, amely az egyik szemet teljesen letakarja, a másiknak pedig csak a külsõ szélén hagy egy kis látványt, ahonnan a recehártya belsõ szélére vetítõdik a kép. Hetven olyan személyt vizsgáltak, akiket a múltban erõs trauma ért. 60 százalékuk erõsebb, ezen belül 30 százalékuk lényegesen erõsebb félelmet érzett, ha a jobb szemük jobb szélének (csak a bal agyféltekéjüknek) mutattak az egykori traumára emlékeztetõ képet, mint ha a bal szemük bal szélének (csak a jobb agyféltekéjüknek). A kutatók úgy gondolják, hogy ez az eltérés felhasználható lesz a trauma utáni pszichiátriai kezelésben.

1999. március 30.

Harvard Features Service, 12 November 1998,
http://www.news.harvard.edu/science/current_stories/12.Nov.98/brain.12.nov.98.html
késõbbi várható címe:
http://www.news.harvard.edu/science/archives/medicine/brain121198.html


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa