Válas György tudományos és mûszaki hírei
Környezetünk

 

Elõbb jelent meg Földünk légkörében az oxigén, mint eddig hittük

Nem fogy, hanem gyarapszik az Antarktisz jege

Nem készül átfordulni a Föld mágneses tere

Kétszáz éve zajlott le a történelmi újkor legnagyobb vulkánkitörése

Mélységi magmakamrát találtak a Yellowstone alatt

Hatalmas tengeráramlatok a tengerfenék alatt

Polietilént lebontó baktériumot találtak

Késõbb lett oxigéndús az atmoszféránk, mint gondoltuk

Megállt a globális felmelegedés

Megfejtették a vándorló kövek titkát

Közel kétszázezer gleccser van a Földön

Õsi szupervulkánt találtak

Óriási pajzsvulkánt találtak a Csendes-óceán mélyén

Növekszik a téli tengeri jég kiterjedése az Antarktisz körül

A naptevékenység változása okozza a klímaváltozásokat

2000 éve is melegebb volt, mint ma

3 milliárd éves becsapódási krátert találtak

Az emberi tevékenység okozza az USA délnyugati részének gyakori pusztító erdõtüzeit

A Szantorini újra mocorog

Már többször majdnem kiszáradt a Holt-tenger

A Vosztok-tó megfúrásának teljes története

Lefúrtak a Vosztok-tóba.

Vulkánkitörés fenyeget a Halálvölgyben

75%-os kihalás volt 450 millió éve

A kvarc teszi képlékenyé a kéreglemezeket?

45 millió éves a Jangce Három Szoros áttörése

Hógolyó-Föld 716,5 millió éve

160 éve nem nõtt a légkör szén-dioxid tartalma

Magasabb volt a tengerszint a legutóbbi interglaciálisban

Kimérték a Yellowstone forró pont magmaoszlopát

Fotoszintézis 2,5 milliárd éve

Hogyan befolyásolja a naptevékenység a földi klímát?

12 900 éves üstököskráter

25 kilométeren feltáruló vulkáni kürtõ

Óriási becsapódási kráter Indiától nyugatra

Elfogynak a napfoltok? Újabb lehûlés, „kis jégkorszak” közeledik?

A méregtelenítés veszélyesebb, mint a méreg

Fúrás okozta a jávai iszapvulkán-kitörést

Az egész világra nyomorúságot hozott egy vulkánkitörés 1600-ban

A Grand Canyon tízszer olyan idõs, mint eddig hittük?

Gigantikus óceáni örvények

Esõcsináló mikroorganizmusok

Emelkedõben a Yellowstone

Félmilliárd éve lakható a szárazföld

Pusztító földrengés fenyegeti a Közel-Keletet?

Megvan a nagy szállítószalag hiányzó darabja

Ellentétes irányú kõzetlemez-mozgás

A Föld belsõ, szilárd vasmagja lágy

Az etanol mint üzemanyag nem is olyan ártalmatlan

A nagy cápafajok kipusztítása a kagylók kipusztulására vezet

3,8 milliárd éves kõzet

Megdöbbentõ kéreglemez-mozgás

Izotópvizsgálat támasztja alá a forró pontok hipotézisét

Hatalmas iszapvulkánkitörés Jáván

Újabb kandidátus a perm végi kihalás meteorkráterére

Jég alatti folyókat találtak az Antarktiszon

Megakolosszális vulkánkitörés kalderája Dél-Amerikában

Veszélyeket rejt a szokatlan kitörési felhõ

29 méteres hullámokon táncoltak

Aktív magmakamrája van a Yellowstone-vulkánnak

A Szahara legnagyobb becsapódási krátere

Sztirolevõ baktérium

Két új nagy tó az Antarktisz jege alatt

A sivatagban sok talajbaktérium-faj él, az esõerdõben kevés

Átfúrták a becsapódási krátert

A növények is termelnek metánt

Természetes folyamat növelte meg a szén-dioxid-koncentrációt

Grönland jege vastagodik

A folyós homok nem nyel el

Súlyos az Amazonas áradása

Megfúrták a földrengések fészkét

40 méteres hullámok a hurrikánban

Megtalálták a forró pontok gyökerét?

Los Angeles alatt valami készül?

Új réteget fedeztek fel a földköpeny és a mag között

9,3 magnitúdós volt a karácsonyi földrengés

Sûrûbben röntgenezhetik Földünket

Gátszakadási katasztrófákban született az Ontario-tó

A karácsonyi katasztrófa nyomán újra kell rajzolni a térképeket

Hirtelen klímaváltozás 5200 éve

Abiotikusan keletkezõ szénhidrogének

Megfejtették a természetes reaktor titkát

Legalább részben a fokozott naptevékenység okozza a globális felmelegedést

Alulbecsülték a múltbeli klímaingadozásokat

A hobbihalászat nagyban hozzájárul a túlhalászáshoz

A Holdon mérhetõ a Föld felhõborítottsága

Háromnegyed millió éves jégmag

A Yellowstone gejzírjeit is befolyásolta a nagy alaszkai földrengés

Megtalálták a Perm végi kihalást okozó meteor kráterét

Újonnan talált légszennyezõk: a kátránygömbök

Óriáskalmár-invázió

Erdõtüzek nyomán iszapárak

Áramtermelõ szennyvíztisztítás

A dízelmotor nem környezetbarát

Denevért darál a szélerõmû

A hurrikánveszély tornyai

Szabályszerûség a Szent András földrengések egy részénél?

Felgyorsult a geomágneses pólus vándorlása

30–37 fokos volt a krétakori óceán

A sivatagi por elõsegíti a tengeri algák növekedését

A trópusi óceán sósabb lett, a hidegégövi kevésbé sós

Szeizmológiai bizonyíték a köpenyfeláramlások létére

Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel

9-es magnitúdójú földrengés

Ismét rekordokat közelít a délsarkai ózonlyuk

Folyók, tavak vízszintjét méri az ESA

A Hawaii forró pont nem mindig volt mozdulatlan

Ideiglenes olajvezeték az Antarktiszon

Megtalálták a Föld „hízásának” okát

Földet szaggató földrengés Alaszkában

Kisbolygó volt, nem üstökös az az égitest, amely becsapódva a dinoszauruszok kihalását okozta

Mocorog a Mauna Loa

A Föld belsõ magján belül lehet még egy legbelsõ mag

A hegyek nem nõnek az égig

Égitestbecsapódás 3,47 milliárd éve

A Grand Canyonban a belsõ szurdok sokkal fiatalabb, mint gondolták

Chilliültetvény véd az elefántoktól

A Yellowstone-forrópont 142 kataklizmatikus kitörését azonosították a régmúltból

2,5 milliárd éve már vándoroltak a kontinensek

Ébredezõ vulkánok

Állandó szélessávú szeizmográf az óceánfenéken

„Lassú földrengések” Észak-Amerika nyugati partvidékén

Akár ötször annyi vizet is tartalmazhat az alsó földköpeny, mint az óceánok

Vulkánkitörések is okozhatnak ózonlyukat

Elõre jelezhetõvé akarják tenni a szökõárakat

Az esõerdõ megfeji a felhõket

Útra kelt a jéghegyóriás

A tengerfenékre a szén-dioxiddal!

Túl régen hallgat a Himalája, túl nagy lesz a következõ földrengés

Iszonyatosat robbanhat a Yellowstone-vulkán, de addig még van százezer nyugodt éve

Nem halt ki a sziámi krokodil

A földpálya-elemek ritka egybeesésével azonosítottak egy hajdani klímaváltozást

Nyolc hónapon át hozott szerencsét a halászoknak az óceáni örvény

A nagy földrengések egy részét az eljegesedés hagyományozta ránk

Sugárzó anyagokat köthet meg a legsugárzásállóbb baktérium

A Perm végi kihalást is égitest ütközése okozta

Drasztikus klímaingadozásokról regél a Titicaca

Azonosították az Amazonas forrását

A sötét középkor tényleg sötét volt?

Fantasztikus méretû hidrotermális kéményeket találtak

Pusztul a leggyorsabb gleccser  —  új fjord születik

Rejtélyes cápavész Floridában

Új Vörös Lista

A tûzvész és tûzhalál leggyakoribb oka a dohányzás

Ismét rekordot döntött az ózonlyuk mérete

Óriás medúzák inváziója a Mexikói-öböl északi partvidékén

A legõsibb életrõl is hírt adhatnak a kövek

Környezetvédõ aktív szén pisztáciahéjból, használt gumiabroncsból

Évtizedes csendes-óceáni oszcilláció

A tüdõrák jelentõs kockázati tényezõje a lakóhelyi radon

A villámok segíthetnek elõre jelezni a tornádót

Tenger alatti vulkánkitörés tanúi

Földön kívüli gázok a Földön kívüli fullerénekben

Egyhatod magyarországnyi jéghegy született

25 kilométernyit is ugorhat a bozóttûz

Közel háromszor akkora az ózonlyuk, mint eddig bármikor

Süllyedõ litoszféradarab az alsó köpenyben

Vulkánfigyelés mûholdról

Százezrek életét fenyegeti Tadzsikisztán Gyilkos-tava

Két új megoldás az elhasznált gumiabroncsok újrahasznosítására

A légköri dioxin és furán egyik fõ forrása a házi szemétégetés

Baktériumokat találtak a Vosztok-tó feletti jégben

Lengéscsillapító földrengéskár ellen

Gigantikus tengeri örvények növelik pusztítóvá a hurrikánokat

Új biológiai fegyver a szúnyogok ellen

A száraz vidékek erdõsítése ellensúlyozhatja az üvegházhatást?

Nukleáris tengeralattjáró a tudományos kutatás szolgálatában

Tízmillió négyzetkilométeres levegõszennyezés az Indiai-óceán fölött

Hûlnek az atmoszféra felsõ rétegei

Szökõár-elõrejelzõ bójákat telepít Japán

A mainál 20 méterrel magasabb tengerszint egy 60 000 évig tartó interglaciális alatt

A járvány az óceán megfertõzött mélyébõl jött

Iparilag használható környezetbarát oldószer

A talajbaktériumok rákényszeríthetõk a DDT lebontására

Újabb forró pontot jelez a most felfedezett tengeralatti vulkán

Vasporral megmosdathatók az olajszármazékokkal szennyezett madarak

A tengerbe süllyesztett plutónium több mint harmada ismeretlen helyre távozott

Távérzékeléssel elemzik a vulkánok gázkibocsátását

Földrengés-tomográfos felvétel a Föld teljes belsõ szerkezetérõl

Gyümölcsevõ madarak nélkül nem marad fenn az esõerdõ

Aktív törésvonal Los Angeles belvárosa alatt

35 millió éve is nekünk jött egy üstökös vagy kisbolygó

Évi 35 000 tonna DDT-t szórnak ki még ma is

Becsapódási kráterlánc a triász végérõl

Elõre jelezhetõ a földcsuszamlás-veszély

A „nagy földrengés” mégsem fenyegeti Dél-Kaliforniát

Korallszirt meglepõ mélységben

370 millió éve is a Földnek ütközött egy üstökös vagy egy kisbolygó

A Yellowstone-park „lélegzik”

Mégis volt özönvíz?

Újabb lelõhelyek a dinoszauruszokat kipusztító becsapódás lerakódásaiból

GPS mûholdakkal elemzik a kéreglemez-deformációt

Globális felmelegedés vagy újabb eljegesedés?

A Szent András törésrendszer lehatol a felsõ földköpenybe is

Átfúrják a vulkánt Hawaiin

A Kisded pusztító tüzei

Hógolyóvá fagyott a Föld

Kifordult sarkából a Föld

 

A fenti tudományos és mûszaki hírek hitelességét az biztosítja, hogy kivétel nélkül mind hiteles forásból származnak. Forrásként fõleg az új eredményt elért kutatók, fejlesztõk saját intézetének vagy cégének a sajtóközleményeit használom, amelyeket általában módjuk van maguknak a kutatóknak, fejlesztõknek közreadás elõtt ellenõrizni, de legalábbis ismerik õket, és tiltakozhatnak, ha a közleményben valmi nem pontos. Ezek mellett a sajtóközlemények mellett felhasználom néhány komoly, megbízható folyóirat (Nature, Scientific American, Proceedings of the National Academy of Sciences U.S. stb.) közleményeit. A hírek frissességét az garantálja, hogy kizárólag internetes, tehát gyorsan megjelenõ és azonnal ide érkezõ forrásokat használok. Minden hír alatt megadom a forrás(ok) URL-jét. Ha a hírhez illusztráció is tartozik, az általában a megjelölt forrás URL-en található, ha ettõl eltérõ helyen, azt külön jelzem. A hír általam megfogalmazott formájába nem veszem át az illusztrációt, egyrészt a szerzõi jogi problémák elkerülése érdekében, másrészt, hogy azok is gyorsan tudják letölteni az oldalt, akik lassú modemmel kapcsolódnak a hálóra. Az illusztrációk átvételi feltételei annak az URL-nak a gazdájára tartoznak, ahol az illusztráció található.

Ezek a hírek éveken át nagy népszerûségnek örvendtek, mint az OMIKK 3T hírrovata. Sokan olvasták õket, sok olvasótól kaptam elismerõ leveleket értük, sokan fejezték ki sajnálatukat, amikor a finanszírozás megszûntetése az OMIKK hálóoldalain halálra ítélte õket. Az „átszervezett” OMIKK új vezetõi nem voltak köztük. Nekik nem fájt a szívük ezért a kiadványért. „Meglepik azok a vélekedések, amelyek azt feltételezik, hogy a BME, amely képes arra, hogy hallgatók ezreit képezze a hídépítéstõl az autógyártáson keresztül a mikroelektronikáig, ne lenne képes arra, hogy egy nemzeti mûszaki információs központot és könyvtárt mûködtessen”  —  nyilatkozta állítólag az Oktatási Minisztérium „közigazgtási” államtitkára. Valóban meglepõ, de például ezt a hírrovatot, valamint a tematikus internet-katalógust (Virtuális könyvtárat) a jelek szerint tényleg nem képes mûködtetni. Ez kényszerített arra, hogy amatõr alapon folytassam az OMIKK által eldobott kiadványt, amelynek a szerzõi jogával én rendelkezem. Ez az amatõr alapon folytatás sajnos azzal jár, hogy kissé csökken az új hírek bevitelének rendszeressége, és talán a bevitt hírek mennyisége is. Ez azonban nem egyértelmû hátrány, hiszen így jobban tudok alkalmazkodni a valóban érdekes hírek mennyiségéhez. Hírínségben sem kényszerülök a havi norma kedvéért kevésbé érdekes hírt is bevinni, hírbõség idején viszont nem kéyszerülök a valóban érdekes hírek egy részét késõbbre tartalékolni.

                                                    Válas György

 

 

Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

Ami ezen és az alább következõ oldalakon található, az Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.


Legutóbb módosítva: 2016. szeptember 25.

Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa

s