Úgy tûnik, a Föld pályasíkjának a változásában megtalálta két kutató annak az okát, hogy az egymillió éve kezdõdött jégkorszak során miért váltakoztak mintegy százezer éves periódussal az eljegesedések (glaciálisok) és az olvadási periódusok (interglaciálisok). A vizsgálatot a Berkeley Lab és a Kaliforniai Egyetem, Berkeley egy kutatója, és az International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) egy munkatársa végezte. (A Bécs melletti Laxenburgban mûködõ IIASA volt a külsõ végpontja hazánk elsõ nemzetközi adatátviteli vonalának, így ez az intézet kapcsolta össze elõször hazánkat az adatátviteli világhálózattal. - A szerk.)
Az egymillió éve kezdõdött legutóbbi jégkorszak (eddig?) tíz glaciálisból és az azokat elválasztó interglaciálisokból állt, egy-egy ilyen ciklus nagyjából százezer évig tartott. Erre az elsõ magyarázatot 1912-ben a szerb Milankovics kísérelte meg megadni. Õ úgy gondolta, hogy a periodicitás oka a földpálya excentricitásának (a nagy- és a kistengely arányának) a szintén százezer éves periodicitásában keresendõ, mivel ez befolyásolja a téli és a nyári besugárzás arányát. A mostani új hipotézis megalkotói ellenben úgy gondolták, hogy az ok abban keresendõ, hogy a földpálya síkja százezer éves periódusidõvel billeg a Naprendszer fõsíkjához képest. Amikor a földpálya belefekszik a Naprendszer fõsíkjába, a Földre több bolygóközi por, törmelék és meteoroid hullik, szennyezve a felsõ légkört, és ezzel globális lehülést okozva, amikor a földpálya kiemelkedik ebbõl a fõsíkból és azt viszonylag rövid idõ alatt keresztezi, akkor kevesebb, ilyenkor melegszik a klíma.
Hogy a két elképzelés között dönteni lehessen, a két kutató az elmúlt egymillió év óceáni üledékeinek az O-18 tartalmát szisztematikusan végigvizsgálta. Az oxigénnek ez a nehezebb izotópja más arányban fagy bele a jégbe, mint a gyakoribb O-16. Ezért az eljegesedések idején az interglaciálisokhoz képest változik a tengervíz O-18 tartalma, ami tükrözõdik az ilyenkor keletkezett üledék O-18 tartalmán. Így a különbözõ korú üledékekrõl az O-18 tartalom vizsgálatával meghatározható, hogy milyen mértékû eljegesedés idején keletkeztek.
Az O-18 vizsgálat a kutatók új elképzelését igazolta. Az eljegesedések és olvadások ebbõl meghatározott periódusa jól illeszkedett a földpálya billegésének a periódusához, ugyanakkor az excentricitás változásának a periódusával nagyon rosszul illeszkedett. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a nagyjából százezer éves periódusokon belül az eljegesedések hosszúak voltak, az interglaciálisok jóval rövidebbek, nem egyszer a tízezer évet is alig haladták meg.
(A két kutató új elképzelése tehát jó magyarázatot ad arra, hogy egy jégkorszakon belül miért váltakoznak százezer éves periódussal a glaciálisok és az interglaciálisok. Továbbra is hiányzik azonban a válasz arra, hogy a glaciálisok és interglaciálisok sorából álló - általában két-három millió évig tartó - jégkorszakok miért jelennek meg a Föld történetében nagyjából kétszázmillió évenként. Márpedig ennek a magyarázata adna választ arra a nagyon égetõ kérdésre, hogy túl vagyunk-e már az egymillió éve kezdõdött legutóbbi jégkorszakon, mint azt a laikusok általában tudni vélik, vagy csak annak egy interglaciálisában élünk. Ha a meleg idõszak kezdetének azt az idõpontot vesszük, amikor az olvadás során eltûnõ teljes jégmennyiségnek a fele olvadt el, akkor nagyjából tízezer éve tart a jelenlegi meleg periódus. Az olvadás kezdetétõl mostanáig mintegy 13,5 évezred telt el. Ha tehát interglaciálisban élünk, akkor a két kutató mostani elemzése szerint a ma sokat emlegetett globális felmelegedés helyett esetleg már a nyakunkon lehet - néhány évszázadnyira, legfeljebb néhány évezrednyire - az újabb eljegesedés. - A szerk.)
1997. december 18.
University of California, Berkeley News Release,
http://www.urel.berkeley.edu/urel_1/CampusNews/PressReleases/releases/muller.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.