A Grand Canyon két „emeletbõl” áll. A széles külsõ kanyon a teljes hosszán végighúzódó platóban végzõdik valamivel a teljes mélység kétharmada körül. Ebbe vágódik bele a szûk, meredek belsõ szurdok. Mostanáig azt gondolták a geológusok, hogy a két rész azonos módon keletkezett 3–5 millió évvel ezelõtt: a felszín a tektonikus mozgások folytán lassan emelkedett, ebbe vágta bele magát fokozatosan, évmilliók alatt a Colorado-folyó. Most azonban az Arizonai Egyetem kutatói bizonyítékokat találtak arra, hogy a belsõ szurdok esetében ez nem így volt, az mindössze körülbelül 700 000 éve katasztrófák sorozata folytán jött létre.
A most talált bizonyítékok szerint a belsõ szurdok két része két különbözõ módon keletkezett.
A kanyon alsó, nyugati részét két nagyon aktív tektonikus törésvonal metszi át. E törésvonalak mentén a folyásirány szerinti alsó, nyugati rész hatalmas földrengések során nagyokat zökkent lefelé a törésvonal keleti oldalához képest. Az így létrejött küszöbökön az akkor a mainál sokkal bõvizûbb Colorado vízesést képezett, amely a csekély ellenállású talajban gyorsan vágódott hátrafelé, így mélyült a szurdok. Bizonyítékot találtak a geológusok arra, hogy 770 000 éve még összefüggõ kõzet helyezkedett el a belsõ szurdok mai két fala között.
A kanyon felsõ, keleti része partján aktív vulkánok találhatók. A most feltárt bizonyítékok szerint ezek idõnként hatalmas lávagátakkal torlaszolták el a folyó útját, amely ilyenkor tóvá duzzadt a gát fölött. A vízzel találkozó forró láva azonban nagyon laza, kevéssé állékony kõzetet képez. amely nem sokáig bírt ellenállni a víz nyomásának. Ezt bizonyítja az is, hogy a tavak felsõ oldalán a folyónak nem volt ideje deltát felépíteni. Volt a gátak között olyan, amelyet fokozatosan bontott el a rajta átbukó folyó, de nemegyszer megtörtént, hogy az ilyen lávagát hirtelen omlott össze, akár órák alatt, ilyenkor pedig szörnyûséges áradat söpört végig a gát alatt a folyón, nagyon gyorsan mélyítve a szurdokot. A legtöbb ilyen lávagát maradványait mintegy 600 000 évvel ezelõttrõl találták meg, de 525 000 évvel ezelõttõl 100 000 évvel ezelõttig is legalább öt katasztrofális áradást okozott a lávagátak összeomlása.
A Grand Canyon tehát a belsõ szurdok mintegy 600 méternyi mélységével, teljes mélysége több mint egyharmadával a geológiai közelmúltban, az utolsó nagyjából 700 000 évben mélyült.
2002. július 22.
The University of Arizona Science issue, 18 July 2002,
http://uanews.opi.arizona.edu/cgi-bin/WebObjects/UANews.woa/1/wa/SRStoryDetails?ArticleID=5820&wosid=7RudwGAB7hQJYHvwohuzt0
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza környezetünk híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |