Japán kutatók kísérletileg bebizonyították, hogy az 1000 °C feletti hõmérsékletû alsó földköpeny hatalmas mennyiségû vizet tartalmazhat. Ez a felfedezés jelentõsen módosíthatja a Föld keletkezésére vonatkozó elképzeléseinket, mivel így bolygónk sokkal nagyobb víztartalmú anyagból kellett keletkezzen, mint korábban gondoltuk.
Azt már korábban is tudtuk, hogy a felsõ és az alsó földköpeny között, 400–650 km mélységben található átmeneti zóna néhány óceánnyi vizet tartalmaz. Most a japán kutatók viszont három olyan ásványt vizsgáltak meg laboratóriumukban, amelyek ismereteink szerint jelentõs összetevõi a 650 és 2900 km közötti mélységben található alsó földköpeny anyagának. Egy magnéziumban gazdag és egy kalciumban gazdag perovszkitot vizsgáltak, meg egy magneziovusztitot, amely magnézium-oxidok és vas-oxidok elegyébõl áll. A kõzeteket 1600 °C hõmérsékleten, és az alsó földköpeny mélységében uralkodó 250 000 atmoszférás nyomáson vizsgálták. Szekunderion-tömegspektrométerrel mérték a kõzet hidrogéntartalmát, feltételezve, hogy ezekben a kõzetekben hidrogén csak a víz alkotórészeként fordulhat elõ. Méréseik szerint a vizsgált kõzetek ilyen körülmények között 0,2% vizet tartalmazhatnak. Ez elsõ pillantásra nem látszik soknak, de ha tekintetbe vesszük az alsó köpeny hatalmas tömegét, akkor mégis csak kijön belõle az óceánok víztömegének az ötszöröse.
Az alsó földköpeny így feltételezhetõ víztartalmának komoly szerepe lehet a Föld életében. A víz lecsökkenti a kõzetek olvadáspontját, és megnöveli a viszkozitásukat. Az alsó földköpenyt fortyogó masszává teszi, és feltehetõ, hogy ez a fortyogás hajtja a kéreglemezek vándorlását. Hasonló szerepe van annak a víznek is, amely a mélybe süllyedõ kéreglemezekbõl szabadul ki a lesüllyedésbõl fakadó felmelegedés során. Ez az utóbbi víz „keni” a mozgó kéreglemezt, és gyorsítja a mélybe süllyedését.
2002. március 8.
Nature Science Update, 8 March 2002,
http://www.nature.com/nsu/020304/020304-10.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza környezetünk híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |