A déli sarkvidék felett az 1980-as évek eleje óta rendszeresen észlelik minden kora tavasszal a magaslégköri ózonréteg sûrûségcsökkenését, az úgynevezett ózonlyukat. Az északi sarkvidék felett hol van ózonlyuk kora tavasszal, hol nincs, de, ha van, akkor is mindig sokkal gyengébb, mint a déli. A különbség a hõmérsékletkülönbségbõl fakad. Az Antarktisz kontinense felett minden télen lehûl a levegõ a kritikus magasságban az ózonpusztulás szempontjából kritikus -80 °C alá, az Arktikus-óceán felett azonban csak a nagyon hideg teleken, akkor sem sokkal. A NASA kutatói most arra a következtetésre jutottak, hogy az Arktikum felett is kialakulhat súlyos ózonhiány akkor, ha vulkánkitörések erõsebb sorozata egybeesik néhány egymás utáni hideg téllel. Ez pedig azért válhat sokkal félelmetesebbé a déli ózonlyuknál, mert az északi magas szélességeken sokszorta több ember él, mint a délieken.
A vulkánkitörések nagy mennyiségû kénvegyületet juttatnak a magaslégkörbe, azok pedig ott kénsav-felhõket képeznek. Ezek sokkal magasabb hõmérsékleten képesek elpusztítani az ózont, mint a már ismert klasszikus ózonpusztulási folyamat vegyületei, így a kevésbé hideg arktikus vidékeken is pusztulhat az ózon. Az igazán nagy vulkánkitörések nyomán az egész glóbuszon szétterjedhetnek a magaslégkörbe feljutó kénvegyületek, és éveken át megmaradhatnak a magasban.
Elképzelésüket a kutatók néhány tapasztalati ténnyel támasztják alá. Az elmúlt évtizedek vulkánkitörései közül az El Chichon 1982-es és a Pinatubo 1991-es kitörése után évekig mérték a kénben gazdag vulkanikus felhõket a sztratoszférában. Mindkét kitörés hatása felismerhetõ volt az antarktikus ózonlyuk mélységén és kiterjedésén. Az Arktikumban viszont 1993-ban, két évvel a Pinatubo kitörése után észlelték az egyik legjelentõsebb ózonhiányt, holott az messze nem a leghidegebb tél volt a megfigyelési idõszak során.
2002. március 7.
Goddard Space Flight Center Top Story, March 04, 2002,
http://www.gsfc.nasa.gov/topstory/20020304volcano.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza környezetünk híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |