A Caulobacter crescentus nevû baktérium az elsõ megtelepedõ minden vizes felületen, a hajók aljától a vízvezetékek belsején át az orvosi katéterekig. Vízsugárral egyszerûen nem lehet eltávolítani, olyan erõsen tapad a nedves felülethez. De voltaképpen milyen erõsen? Ezt mérték meg a Brown Egyetem (USA) kutatói. Az eredmény meglepte õket. A baktérium farokszerû horgonyát négyzetmilliméterenként 70 newton erõvel tapasztja a felületre poliszacharid típusú ragasztóanyaga. A mûszaki életben szuperragasztóként emlegetett ragasztók ennek alig több mint a harmadára, 25 newtonra képesek négyzetmilliméterenként. Ez tehát az eddig ismert legerõsebb ragasztóanyag.
Ha sikerül a baktériummal termeltetni és kinyerni a ragasztóját, vagy, a szerkezetét meghatározva, szintetizálni, nemcsak az ipar juthat minden eddiginél erõsebb ragasztóhoz. Mivel a ragasztó nedves közegben köt, ráadásul biológiai anyag, nagy valószínûséggel felhasználható lesz sebészeti ragasztóként is. A sebészetben egyre terjed a varrás helyettesítése ragasztással, de ezt a módszert még megbízhatóbbá teheti egy még jobb ragasztó.
2006. április 23.
News@Nature.com, 10 April 2006,
http://www.nature.com/news/2006/060410/full/060410-1.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza az anyagtudomány és vidéke híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |