Válas György tudományos és mûszaki hírei
Mindenféle tudományos, technikai és tájékoztatási hírek

Erõs anyag-antianyag aszimmetriára bukkantak

 

A Stanfordban mûködõ kutatóintézetben nagy nemzetközi együttmûködésben (10 ország 75 intézetébõl mintegy 600 kutatóval) végzett BaBar kísérlet meglepõ eredményre vezetett. A kísérletben nagy energiájú elektron–pozitron ütköztetéssel B-mezon–antiB-mezon párokat állítanak elõ, és vizsgálják ezeknek a nagyon rövid élettartamú, instabil részecskéknek a bomlási módjait. Ezek a rövid élettartamú nehéz mezonok különbözõ könnyebb mezonokra bomlanak el. A bomlási módok közül kiválasztották azokat, amelyekben egy pion és egy kaon születik. Több mint 200 millió nehéz mezonpárból 910 B-mezont és csak 696 antiB-mezont találtak, amelyik ilyen módon bomlik el. Ez nagyon erõs aszimmetria.

A laikus azt hihetné, hogy ez jelentéktelen részletkérdés, csak a szakemberekre tartozik. Valójában azonban ez az eredmény a fizika egyik alapkérdésével függ össze.

A világegyetem keletkezésekor egyforma számban jöttek létre „rendes” részecskék és az antirészecskéik. Most a világunk mégis egyoldalúan „rendes” anyagból épül föl, antianyagot csak gyors részecskék formájában találunk benne, nagyon keveset. Minden atomos anyag protonokból, neutronokból és elektronokból áll, nem pedig antiprotonokból, antineutronokból és pozitronokból. A világûrbõl protonok bombáznak bennünket és nem antiprotonok. (Szerencsére, hiszen a lassú antiprotonok még csekély számban is szörnyû kárt tennének az ûreszközeinkben.) Az elméleti fizikusok nem tudnak kellõ magyarázattal szolgálni erre a nagy aszimmetriára.

Ha a részecskék és antirészecskék viselkedésében aszimmetriát (úgynevezett CP-sértést) találnak, az kiindulópontul szolgálhat a világ aszimmetriájának a megmagyarázásához. Eddig egy ilyen szimmetriasértést találtak a semleges kaonok viselkedésében, de az olyan csekély mértékû (milliomod résznyi), hogy nem magyarázható meg vele a világ aszimmetriája. A mostani kísérlet viszont nagyon nagy mértékû szimmetriasértést talált, amely esetleg már kiindulópontul szolgálhat az elméleti fizikusoknak a mai elméletek olyan továbbfejlesztésére, hogy megfejthetõ legyen a régi talányt.

2004. augusztus 4.

SLAC Press Release, August 2, 2004,
http://www.slac.stanford.edu/slac/media-info/20040802/


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza a vegyes hírek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa