A (korábban eleminek nevezett) részecskék világában majdnem minden részecskének van egy antirészecske párja. (Kivétel a semleges K-mezon, amely önmaga antirészecskéje.) Így van az atomi világot alkotó három részecskével is: a proton párja az antiproton, a neutroné az antineutron, az elektroné a pozitron. Ha egy részecske az antirészecske párjával találkozik, szétsugároznak, új részecskepárrá alakulnak, az atomi világot alkotók gammafoton-párrá. A világunk tehát csak azért maradhat fenn, mert megszabadult az antiprotonokból, antineutronokból és pozitronokból felépülõ antianyagtól. Csakhogy a ma általánosan elfogadott elmélet, a Standard Modell szerint a Nagy Bumm idején minden részecske az antirészecskéjével azonos mennyiségben keletkezett. Az arány csak úgy változhatott meg ilyen drasztikusan a mai világunkat alkotó anyag javára, ha valamilyen részecskefolyamat(ok) elõnyben részesíti(k) az anyagot az antianyaggal szemben.
A részecskefizikusok több mint fél évszázada keresik a legkülönbözõbb részecskefolyamatokban ezt az anyagot az antianyaggal szemben elõnyben részesítõ aszimmetriát, amelyet õk CP-sértésnek neveznek. Találtak is több CP-sértõ folyamatot az évtizedek során, de ezekben a CP-sértés mindig annyira gyenge volt, hogy a mai, antianyag nélküli világunk kialakulását nem magyarázták meg.
A napokban fordulat állt be: május 14-én tették közzé az amerikai Fermilab (Enrico Fermi National Accelerator Laboratory) részecskefizikusai, hogy egy folyamatban 1%-os CP-sértést találtak, ami már megmagyarázhatja, hogy a Nagy Bummot közvetlenül követõ nagy energiasûrûségû világban az anyag fölénybe kerülhetett az antianyaggal szemben.
Akit a részletek is érdekelnek:
A Fermilab részecskefizikusai Tevatron nevû, kör alakú gyorsítójukon 1 TeV energiára (1012 elektronvolt energiára) gyorsított protonokat ütköztetnek ugyanilyen energiájú antiprotonokkal. Ezekben az ütközésekben egyebek mellett B-mezonok is keletkeznek, amelyek nagyon rövid idõ alatt a B-mezon típusától függõen müonpárokká vagy antimüon-párokká bomlanak el. Ezeket a párokat vizsgálták a szóban forgó kísérletben, amelyben idõnként megfordították a detektor nagyon erõs mágneses terét. Ha nincs CP-sértés, akkor a mágneses térnek ez a megfordítása nem befolyásolja a detektorban felismerhetõ pozitív és negatív müonok görbült pályaképét. A kapott eredmény azonban azt mutatja, hogy a mágneses tér megfordítása bizony módosítja a képet. 1% az eltérés a Standard Modell jósolta szimmetriától, és 0,1% a valószínûsége, hogy a kapott eredmény az elméleti jóslattal összeegyeztethetõ.
A probléma kulcsfontosságú, a részecskefizika és általános világképünk jövõjét alapvetõen befolyásoló voltára való tekintettel a Fermilab fizikusai vak kiértékelést alkalmaztak, vagyis azok, akik az egyes eseményeket kiértékelték, nem tudták, hogy az esemény során éppen milyen irányú volt a detektor mágneses tere.
2010. június 20.
Fermilab Press Release, May 18, 2010,
Symmetry Magazine, vol 07 issue 02,
http://www.symmetrymagazine.org/breaking/2010/05/18/fermilab-scientists-find-evidence-for-significant-matter-antimatter-asymmetry/
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza a vegyes hírek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |